"Az ipari-logisztikai ingatlanok piaca szárnyal Magyarországon. Ez a legnagyobb fejlesztési ütemet felmutató szektor a magyar ingatlanpiacon" – mondta az InfoRádióban Takács Ernő, a legnagyobb magyar ingatlanfejlesztőket tömörítő szervezet, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke.

Mint mondta, nemcsak az európai trend mutatkozik meg Magyarországon, a tudatos gazdaságfejlesztési programok, projektek, ipartelepítési koncepciók is. Ennek köszönhetően is bővül ez a szektor, nemcsak a logisztika, hanem az ipari parkok is.

Az utóbbi években számos hátráltató tényező veszélyeztette a szektort. Valamennyi ingatlanfejlesztési projekt szenved az építési költségek, anyagárak növekedésétől. Ez már lassuló képet mutat, de nagyon tudatos tervezési, építésszervezési munkával, kivitelezőválasztással lehet csökkenteni ezeket a rizikófaktorokat, és így valóban költség- és energiahatékony épületeket lehet létrehozni – magyarázta az elnök.

Tavaly, egy évvel a pandémiás helyzetet követően a home office lendülete kifutott, így bővült a magyarországi irodapiac:

mintegy 300 ezer négyzetméter irodaterületet adtak át az ingatlanfejlesztők az elmúlt évben.

"Örvendetes, hogy ezek mind megteltek bérlőkkel, miközben az üresedési ráta nem növekedett. Vagyis ez a piac bővült, és reményeink szerint ez a lendület tovább tart" – mondta Takács Ernő. A lendületet segíti az energiakrízis, mert az irodabérlők most már kifejezetten az energiahatékony, olcsó üzemeltetési költségű irodabérleteket keresik. Az a fejlesztő, aki ilyen épületet hoz létre, versenyelőnyt élvez.

Az ipari-logisztikai piac is évek óta nem látott ütemben bővül: tavaly 400 ezer négyzetméter volt a piacon a kínálatnövekedés. A kereslet eközben meghaladta az 500 ezer négyzetmétert, tehát a bővülés tovább tarthat 2023-ban is. Ez többek közt annak is köszönhető, hogy komoly vidéki fejlesztések is megjelentek.

Az ipari ingatlanok összterülete országosan 4,5 millió négyzetméterre nőtt, ebből még mindig hárommillió négyzetméter Budapesten és környékén van. További egymillió négyzetméter körüli fejlesztést terveznek.

A hotelszegmensben is jó pár fejlesztés zajlik mind a budapesti régióban, mind pedig országosan.

A pandémia vesztese egyértelműen a vendéglátás és a szállodaszektor volt, emiatt ellentmondásos helyzet alakult ki. Az energiaárak növekedése sem kedvez a szektornak, ugyanakkor a turizmus továbbra is az átlagosnál nagyobb ütemben növekszik, nemcsak Budapesten, hanem Magyarországon is. Ez feltételezi a további szálláshelyek létesítését, a további fejlesztések megvalósítását. Ebben a helyzetben izgalmas időszak elé néz a szállodaszektor az elnök szerint, éppen ezért mutatnak be több olyan szállodafejlesztési projektet is Cannes-ban a Magyarország–Budapest standon, ami érdeklődésre tarthat számot.