A magyar vállalatvezetők jelentős része, mintegy 76 százalék azt prognosztizálja, hogy lassulni fog a globális gazdaság növekedésének üteme – derült ki a PwC Magyarország felméréséből. Koncz Barbara elmondta, az eddigi hazai méréseik során még nem született ennyire pesszimista eredmény, de ez csaknem összhangban áll a globális kutatásukkal, amiben 73 százalék nyilatkozott hasonlóan.

Mindeközben a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban ennél is sötétebben látják a jövőt a megkérdezettek: 85 százalék valószínűsít lassulást. Ez az eredmény az elmúlt tizenkét évben szintén negatív rekordnak számít – tette hozzá a PwC Magyarország adó és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa, megerősítve, hogy még a pandémia időszakában sem voltak ennyire borúlátóak a vezetők, miután akkor csak 60 százalék körüli volt ez az érték. Stagnálására 10 százalék „tippelt”, a fennmaradó 5 százalék pedig gyorsulásra számít. Koncz Barbara azt is megjegyezte, a felmérés nagyon „borús” időszakban készült, tehát ha ma tennék fel a kérdést, lehetséges, hogy kicsit árnyaltabb lenne a kép.

A felmérésben részt vevők kockázatként az energiaválságot emelték ki elsőként. A PwC ebben az évben külön rákérdezett az inflációs várakozásokra is, ami nagyon szorosan a második helyre került – ismertette a szakember az InfoRádió Aréna című műsorában. Általánosságban – az infláció mellett – a makrogazdasági volatilitást említették, illetve a geopolitikai konfliktusok negatív hatásait.

Koncz Barbara elmondása szerint a korábban előkelőbb helyen szereplő egészségügyi és kiberkockázatok, illetve a klímaváltozástól való félelem mára teljes mértékben hátrább sorolódtak, miután vannak aktuálisabb vagy akutabb témák, amelyek a vezetőket foglalkoztatják.

Tavaly például még a vezetők háromnegyede említette problémaként az egészségügyi kockázatokat, most viszont már csak 24 százalékuk. Ráadásul nem elsősorban a Covidtól, hanem a kiégéstől, a kimerültségtől, a szellemi és a munkavégzéshez kapcsolódó egyéb egészségügyi kockázatok azok, amiktől tartanak – tette hozzá a szakértő.

A PwC Magyarország által készített felmérés alapján a vezérigazgatók azt feltételezik, hogy

a magyar infláció átlagosan 15 százalékon stabilizálódhat az idei évben,

tehát viszonylag magas, de a múlt év október–novemberi szinthez képest jóval alacsonyabb szinten.

A megkérdezettek a GDP-növekedést 0,5 százalékra tettlék 2023 tekintetében. Koncz Barbara érdekességként jegyezte meg, hogy tavaly a megkérdezettek nagyon pontosan eltalálták a múlt évi 4,1 százalékos növekedés.

„Vagyis

ezek a vezérigazgatók valóban rajta tartják a kezüket a gazdaság ütőerén,

és alappal támaszkodhatunk arra, amit mondanak” – fogalmazott.

Ugyanakkor az euró éves árfolyamát illetően, ami 359 forint körül alakult, már kevéssé volt helytálló a vállalatvezetők jóslata, nagyjából 20-25 forintot tévedtek. Az idei évre 421 forintot mondtak, igaz, október–novemberben, amikor a mindennapi árfolyam jóval magasabban járt a mostaninál, tehát remélhetőleg ismét jócskán felülterveztek, miután jelenleg 385 forint körül jár az euró – mondta a PwC adó és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

Ami az orosz–ukrán konfliktus lezárását illeti, a magyar vezérigazgatók döntően 2024 második félévre valószínűsítik. Nagyon elenyésző volt azoknak a száma, aki azt jelezte előre a saját „jósgömbjéből”, hogy még 2023-ban véget érhet a háború – mondta Koncz Barbara.

A teljes felmérés itt tekinthető meg.