Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A lump of gold on a stone floor
Nyitókép: Getty Images

Fényesebben csillog az arany a magyarok zsebében, mint valaha

Több mint hárommilliárd forint értékben vásároltak befektetési célú aranyat 2022-ben a BÁV Zálog fiókhálózatában. Ez az érték a 2021-es forgalom háromszorosának felel meg. A használt és az új ékszerek forgalma is jelentősen nőtt egy év alatt.

A BÁV Zálog eredményei alapján 2022-ben folyamatosan magas szinten volt az arany iránti kereslet, aminek köszönhetően az értékesített aranytömbök mennyisége december végére elérte a 141 kilogrammot. A legkedveltebb kiszerelés az 5 grammos volt, míg a legnagyobb értékben tavaly is a 100 grammos aranytömb fogyott.

„A történelmi tapasztalatok azt igazolják, hogy egy háborús helyzetben szinte azonnal megugrik az arany árfolyama, majd egy kisebb visszaesést követően állandósul az emelkedés. Pont ez történik most is” – mutatott rá Dandé Imre, a BÁV hálózatirányítási igazgatója.

Az arany világpiaci ára az elmúlt években jellemzően az 1600 és 2000 dollár közötti sávban mozgott, majd az orosz–ukrán háború kitörését követően szinte azonnal 2000 dollár fölé kúszott a jegyzés. Ezt követően egy kisebb visszaesés után, november óta újra folyamatosan emelkedik az árfolyam, és az akkori 1650 dollár körüli árról elindulva, ma már újra a 2000 dolláros szinthez áll közelebb a nemesfém unciánkénti (31,1 gramm) ára.

A társaság által értékesített aranytömbök összértéke 2022 végére elérte a 3,3 milliárd forintot, ami 2021-hez képest több mint háromszoros emelkedést mutat.

Az ékszerek iránti érdeklődés szintén erősödött az elmúlt évben, a forgalom itt is hárommilliárd forint felett zárt, a 2021-es esztendő 2,3 milliárdos eredményéhez képest. Az ékszerértékesítés szempontjából az egyik legerősebb hónapban, decemberben is 30 százalékkal nagyobb értékben vásároltak a társaságtól, mint egy évvel korábban. Ebbe beletartozik az is, hogy jelentősen nőtt a használt ékszerek iránti kereslet is, hiszen befektetési célból vizsgálva ezek ára kedvezőbb, ami komoly vonzerőnek számít.

A zálogfiókok bevételét azonban nemcsak az aranyforgalom növeli, hanem a hitelezés is. „Míg a konjunktúra időszakában nem volt jelentős kiugrás, addig az elmúlt egy évben folyamatos változás figyelhető meg.

Jelenleg a BÁV zálogkölcsönzésből származó forgalma 20 százalékos növekedést mutat 2021-hez képest,

ami összhangban van azzal, hogy korábban publikált kutatási eredményeink alapján a magyar lakosság 71 százaléka érzi úgy, hogy romlott az anyagi helyzete” – magyarázta a BÁV hálózatirányítási igazgatója.

A zálogkölcsönök fedezetét egyébként továbbra is 95 százalékban az aranyékszerek teszik ki.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×