eur:
393.82
usd:
365.05
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
A Paksi Atomerőmű 2019. június 25-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Itt a magyarázat, miért kellett csökkenteni a Paksi Atomerőmű teljesítményét

2022 végén és az új év első napjaiban többször is visszafogták a működést.

Az ok egyszerű: alacsony volt a fogyasztás, miközben jelentős mennyiségű zöldáram termelődött Európában, márpedig a villamosenergia-hálózatban a betáplálás és a felhasználás egyensúlyát mindig meg kell tartani.

Ám egy atomerőmű termelése nem igazán rugalmas, adódik hát a kérdés: miért kellett épp ezt visszafogni, majd ismét felpörgetni?

Erre a kérdésre ad választ a Portfolio cikke. Ebből kiderül, hogy - a villamosenergia-rendszer zavartalan működéséért felelős MAVIR ZRt. és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. honlapjának tanúsága szerint - az elmúlt karácsonyi-újévi időszakban több mint tucatnyi leterhelést hajtottak végre a paksi blokkokon, akár egyszerre több egységen is, melyek hatására egy időben akár 300 MW-tal, közel 15 százalékkal is csökkent a 2059 MW névleges (elektromos) teljesítményű erőmű termelése, akár közel nyolcórás időtartamra is. Erre a villamosenergia-rendszer zavartalan működtetése miatt volt szükség, a fent említett egyensúly megtartása érdekében. Adott esetben a termelőket kérhetik többlet előállítására vagy a fogyasztókat az áramvételezés csökkentésére, de most ennek fordítottja állt elő.

Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a MAVIR különféle szabályozási tartalékokat vásárol a piaci partnerektől, vagyis az erőművek üzemeltetőitől: az esetleges forráshiányra való felkészülés érdekében mozgósítható plusz termelési kapacitást köt le, amelyet a termelés vagy az import nem tervezett csökkenése esetén bekapcsolva pótolhatja a kieső energiát, míg az esetleges forrástöbblet jelentette probléma megoldása érdekében olyan termelési kapacitást köt le, amelyet szükség esetén lekapcsolva vonhatja ki a felesleges energiamennyiséget a rendszerből. A beavatkozás mértéke nem ritkán a több 100 MW-ot is eléri.

Az országokat egyre szorosabban integráló európai villamosenergia-rendszerben az ilyen időszakok rendszerint azzal járnak, hogy bár az adott ország bizonyos mértékig maga is leszabályozza átmenetileg feleslegessé váló egyéb kapacitásait, a többlet zöldáram jelentős része exportra megy. Ilyenkor a kínálat megugrása a korlátozott kereslet mellett az azonnali villamosenergia-piaci árak csökkenését is maga után vonja,

az egyes országoknak pedig gyakran megéri akár saját forrásaikat is leszabályozva növelni a máshol megtermelt olcsó import zöldáram arányát az ellátásban.

Ez azzal járhat, hogy a helyi alacsony karbonkibocsátású források (naperőművek, atomerőmű) termelését is mérsékelni kell, miközben látszólag a gázos és szenes kapacitások termelése is tovább csökkenthető lenne.

Ráadásul a karbonszegény termelés költsége alacsonyabb is, mint utóbbiaké; a paksi áram 12 forint/kWh körüli önköltsége még az olcsó napenergiáénál is kisebb (összevetésül, a legutóbbi Metár-tenderen a legjobb ajánlati ár 23,90 forint/kWh volt).

Vagyis, bár a technológiai, anyagi és klímavédelmi szempontok látszólag ellene szólnak, feltételezhető, hogy a Paksi Atomerőmű részvételére a rendszerszabályozásban a fő szempontok messzemenő figyelembevételével került sor, és összességében megérte bevonni az erőművet a szabályozásba.

A portál megjegyzi, hogy a MAVIR akár kötelező jelleggel is visszafoghatja az erőművek termelését, ha ezt a rendszer érdekében indokoltnak látja. Márpedig az ünnepi időszakokban jó eséllyel forrástöbblet jelentkezhet a rendszerben, ezért az erőművek számíthatnak rá, hogy a MAVIR csökkenti termelésüket, aminek akár a termelés önkéntes visszafogásával is elébe mehetnek. Ez akár anyagilag is megérheti nekik, már csak azért is, mert sok karbantartási és egyéb munkálatra kizárólag az erőmű leterhelése alkalmával lehet sort keríteni.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×