A magyar kormány 17 vállalást tett az Európai Bizottsággal a feltételességi eljárásban folytatott tárgyalásokon, és a 13 kulcsfontosságúnak ítélt pontból három területen állapított meg komoly gondokat az uniós testület. Ezért döntött úgy, hogy három operatív program, az energetikai és környezetvédelmi, a közlekedési és a területfejlesztési 65 százalékának befagyasztását ajánlja.

A Portfolio elemzése szerint ez a három problémás terület az Integritás Hatóság jogköreit, az ügyészi döntések bírósági felülvizsgálatának lehetőségeit, illetve a vagyonnyilatkozati rendszer és az összeférhetetlenségi ügyek kereteit érinti.

Összesen 13+1 konkrét okot nevezett meg az Európai Bizottság, és végül ezek miatt lett negatív az értékelése.

A bizottság jelentése utal arra, hogy a kormány csak szeptember-októberben kezdte el feszes tempóban végrehajtani a vállalt lépéseket, és miután felismerte, hogy egyes lépései nem kellően meggyőzők a bizottság számára, november 15-én még beadott két salátatörvényt a parlamentnek. Az egyiket feles többséggel november 22-én már megszavazták, a másikról, amely kétharmados többséget igényel és sok egyéb intézkedést lényeges pontokon módosítana, a szavazás csak december 6-án lesz a parlamentben. Mivel a törvények megszavazása csak a november 19-i határidő után történik meg, így ezek tartalmát csak korlátozottan tudta figyelembe venni a bizottság a napokban véglegesített értékelésében. Ez volt az első ok, ami miatt végül a negatív bizottsági értékelés és a 7,5 milliárdos felfüggesztési javaslat megszületett.

A testület hét konkrét okot is megnevez:

1. Az Integritás Hatóság nem tarthatja meg automatikusan a hatáskörét, ha egy projektet kivonnak az uniós finanszírozásból. A bizottság szerint korábban évekig előfordult az a magyar hatósági hozzáállás, hogy ha egy EU-s projekt fennakadt a bizottsági szűrőn, akkor annak a számláit kivették az uniós elszámolásból és áttették a magyar költségvetés terhére, és nem volt tovább vizsgálat az ügyben.
2. Hiányosságokat lát a bizottság abban, ha egy uniós pályázatokat kiíró magyar hatóság nem követi az Integritás Hatóság ajánlásait, akkor mit lehet kezdeni az elvileg megteremtett bírósági felülvizsgálati lehetőséggel. Azt is szorgalmazná a bizottság, hogy ha az Integritás Hatóság megállapít problémákat egy adott ügyben, akkor az mindenképpen vonjon magával ügyészségi eljárást.
3. Az Integritás Hatóság tagjaira vonatkozó elbocsátási eljárásban továbbra is vannak hiányosságok. A bizottság szerint a hatóság egyik alelnökének, Dabóczi Kálmánnak a kinevezési folyamata sem volt teljesen transzparens.
4. Az Integritás Hatóság még mindig nem kapta meg azt a hatáskört, hogy a magas rangú politikai vezetők (akiknek nincs parlamenti mandátuma), mint például a miniszterelnök, a miniszterelnök politikai igazgatója, illetve az államtitkárok vagyonbevallásait ellenőrizhesse, illetve kizárólagosan ellenőrizhesse.
5. Megmaradt annak lehetősége, hogy az ügyészségi határozatokat hatályon kívül helyező bírósági határozatok nem kötelező érvényűek az ügyészre nézve. A bizottság ennél szigorúbb szabályozást javasolt.
6. Egy szükségtelen lépést (szűrés) iktatott be az új magyar szabályozás az eljáró bíróság számára az ügyészi határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló új eljárás keretében, illetve egyéb esetekben. Nem egyértelműen erősíti meg az új magyar szabályozás, hogy a 2023. január elseje előtt bejelentett, illetve elkövetett (még nem elévült) bűncselekményekben is kezdeményezhető-e az ügyészség által elutasított/lezárt ügyekben a bírósági vádkikényszerítés intézménye.
7. Nincs valamennyi ajánlatkérő hatóságra vonatkozóan olyan kötelezettség, hogy adathiány esetén is fel kell tüntetnie a központi adatbázisban azt, hogy mi ennek a háttere és ki felelős az adathiányért.

A bizottság további hat olyan területet is megnevez, amelyben komoly kockázatokat lát az uniós költségvetés kapcsán:

1. Nincs egyértelműen lefektetve, hogy a vagyonbevallásra kötelezetteknek azokat az ingatlanokat is fel kell tüntetniük, amelyeket exkluzív használatra kaptak meg ők, illetve a házastársuk, és egy háztartásban élő közvetlen családtagjaik Magyarországon vagy külföldön.
2. Az sincs egyértelműen lefektetve, hogy pontosan mit, hogyan és milyen tartalommal kell bevallaniuk a vagyonnyilatkozatokban az állami vezetőknek, tisztviselőknek, parlamenti képviselőknek, házastársuknak és a velük egy háztartásban élőknek.
3. Hiányolja a bizottság azokat a szabályokat, amelyek egyértelműen előírják a parlamenti képviselőknek és a vezető politikai tisztségekkel megbízott személyeknek, hogy elektronikusan, nyilvánosan kereshető adatbázisba kelljen beküldeniük és közzé tenniük a vagyonnyilatkozataikat, és ehhez az adatbázishoz bárki ingyenesen és regisztráció nélkül férhessen hozzá.
4. Nincs egyértelmű kötelezettségvállalás a magyar hatóságoktól arra, hogy 2023 végéig megvizsgálják az ügyészi határozatok bírósági felülvizsgálati eljárásának gyakorlati tapasztalatait és szükség esetén a bizottsággal egyeztetve 2024. június 30-ig megváltoztassák az eljárást.
5. Az "átláthatóságot szolgáló közigazgatási eljárásra" vonatkozó rendelkezésekkel is vannak gondjai a bizottságnak.
6. A szeptemberi értékelést követően még inkább megkönnyítették a magyar szabályok a legmagasabb rangú tisztviselők jelenlétét a közérdekű alapítványok vezető testületeiben, ahol nagy összegű pénzek kifizetése történhet meg.

A Portfolio értesülései szerint mindezek ellenére két nagy fordulat is lehet még az uniós források ügyében.

Az egyik az, ha az után dönt a pénzügyminiszterek tanácsa a kérdésben, hogy az Országyűlés elfogadja az újabb, kétharmados törvénycsomagot. Akkor már ezeket a lépéseket is figyelembe veheti a testület, és emiatt

a 7,5 milliárd eurónál akár kisebb összeg felfüggesztését hagyhatja jóvá.

Sőt az is előfordulhat, hogy a magyar kormány kéri az ügy megtárgyalását a december 15-16-i EU-csúcson, és az ottani politikai alkuk után kerülne csak a magyar ügy a tanács elé – de legkésőbb december 19-én döntésnek kell születnie.

A másik csavar az lehet, hogy a gazdasági portál információi szerint valószínűleg nem fogadja el az Európai Bizottság a december közepére tervezett tanácsi döntésig azt a három operatív programot, ami felfüggesztési veszéllyel érintett, és akkor a tanácsnak valójában arról kell döntenie, hogy mindhárom program elfogadását blokkolja-e. Így a három programban nem 65, hanem 100 százalékos felfüggesztés történne meg a gyakorlatban, ami 7,5 milliárd euró helyett akár 11,4 milliárd euró felfüggesztését is jelentheti.