Gát Ákos Bence emlékeztetett, a helyreállítási alap a koronavírus-válságból való kilábalást hivatott segíteni. Ennek érdekében az Európai Unió tagállamai közösen vettek fel hitelt, aminek egy részét hitelként, egy részét pedig vissza nem térítendő támogatásként folyósítják a tagállamoknak. Ennek feltétele, hogy az adott ország nemzeti helyreállítási tervét jóváhagyják. Az Európai Bizottság – a szerdai bejelentés szerint – előirányozta Magyarország esetében ennek jóváhagyását, ez azonban nem vezet automatikusan a kifizetések megkezdéséhez, miután ahhoz újabb feltételeket szabtak – magyarázta Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, aki szerint viszont jó hír, hogy Magyarország nem veszített a neki járó forrásokból.

Ami a kohéziós alapot illeti, itt sincs forrásvesztés, csak egy bizonyos mértékű, a Magyarországnak járó összeg 65 százalékának a zárolásáról döntöttek – tette hozzá a szakértő. Emlékeztetett: ez olyan szempontból nem újdonság, hogy az Európai Bizottság az erről szóló javaslatát szeptember 18-án már megtette, ugyanakkor olyan hírek láttak napvilágot, illetve maga a testület is úgy fogalmazott, hogy ha Magyarország november 19-ig teljesíti azt a 17 feltételt, amelyben megállapodtak, akkor ez az előterjesztésük okafogyottá válhat.

Bár a múlt héten már arról lehetett hallani, hogy a bizottság szerint a vállalások megfelelőek és megfelelően teljesülnek, pár nappal ezelőtt radikális fordulat következett be, és már azt közölték: mégsincs minden rendben, ezért marad a korábbi álláspont. "Vagyis egy kicsit sem mozdul el Magyarország számára kedvező irányba a bizottság" – fogalmazott Gát Ákos Bence.

A helyreállítási alap esetében a bizottság 27 mérföldkövet fogalmazott meg, ezen belül pedig négy „szuperfeltételt” is kiemelt, amelyek az igazságszolgáltatás függetlenségével állnak kapcsolatban, az Országos Bírói Tanács összetételére és hatáskörére, a Kúria függetlenségi garanciáira, a Európai Unió Bírósága felé irányuló előzetes döntéshozatalt igénylő kérdésekre, valamint a rendes bíróságok ítéletei jogerejének a védelmére vonatkozóan – ismertette Gát Ákos Bence.

A Danube Institute kommunikációs és külkapcsolati vezetője érdeklődésünkre azt is közölte, hogy az Európai Parlamentnek jogilag nincsen szerepe a kondicionalitási eljárásban, amely a kohéziós alapokra vonatkozik, ugyanakkor azt látni kell, hogy

„itt minden összefügg mindennel”.

Vagyis a helyreállítási alap összefügg a kondicionalitással. Utóbbinak ugyan van egy jogi kerete, de az EP attól még nyomást gyakorolhat politikailag az Európai Bizottságra. Amit a jelek szerint eddig sikeresen tett, hiszen a bizottság azt irányozta elő, hogy puhít a szeptemberi véleményén, mégsem tette, ami a parlament baloldali többsége számára sikerként könyvelhető el – mondta a szakértő.

Ugyanakkor a szerdai tájékoztatón Johannes Hahn költségvetési biztos arról is beszélt, hogy nem a bizottság javaslata az, ami végeredményében meg fog valósulni, hiszen most a labda az Európai Unió Tanácsának (a tagállamok minisztereiből álló tanács) térfelén pattog, amely dönthet úgy, hogy elfogadja az Európai Bizottság javaslatait – de akár módosíthatja is, akár jobban méltányolva a magyar fél erőfeszítéseit.

Előzetesen úgy tűnt, a december 6-án kerülhet sor a „sorsdöntő” szavazásra, de most már inkább úgy látszik, hogy december 12-én lesz a pénzügyminiszterek tanácsának azon ülése, ahol napirendre kerülhet ez a kérdés.