Oroszország nemcsak az export tekintetében fontos szereplője a globális kereskedelemnek, hanem az importját tekintve is meghatározó tényező – jelentette ki az InfoRádióban Braun Erik, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső senior elemzője.

Az ország importja csak 1,3 százalékot tesz ki a globális összimport arányát tekintve, de exportoldalon sem sokkal magasabb ez az arány. Azt érzékeljük, hogy az energiahordozók terén milyen pozíciója van Oroszországnak a globális kereskedelemben, az importban a legfontosabb partnere Kína, a termékek csaknem negyedét onnan szerzi. A második legfontosabb kereskedelmi partnere Németország közel 12 százalékos részesedéssel. Az Európai Unió többi tagállama viszonylag kis szerepet tölt be az orosz importban, de

a 27 tagállam együttesen megközelítőleg 40 százalékát adja az orosz importtermékeknek,

ami az elemző szerint "kimagaslóan nagy arány" és ezáltal az uniós tagállamok egységként a legfontosabb kereskedelmi partnerei Oroszországnak.

Oroszország az Európai Unióból leginkább gyógyszertermékeket, komplexebb feldolgozóipari termékeket, járműveket, alkatrészeket, elektronikai eszközöket és azok alkatrészeit importál. A szakértő hangsúlyozta: egy-egy termék esetében az import aránya akár az 50-60 százalékot is meghaladhatja, tehát egyes speciális terméket szinte kizárólag vagy nagy arányban az unióból szerez be Oroszország.

Braun Erik szerint ha ezek a termékek nem érkeznek be, akkor komoly hatást gyakorolhatnak a gazdaságra, a helyettesítésük más országokból korlátozott. Megjegyezte: kevés olyan ország van, amely képes ilyen komplex termékek exportálására.

Az energia és a gázolaj kapcsán mi is érezzük, milyen függőségben vagyunk Oroszországtól. Az elemző kifejtette,

az uniónak nem annyira fontos exportpiaca Oroszország, mint amennyire az energiahordozók esetén ez az importoldalon tapasztalható.

Az elemző szerint ha ezt a tagállamokra lebontjuk, akkor a balti államok erősebben kitettek. Magyarország a közép-európai régióhoz tartozik, itt is magasabb az exportpiaci függőségünk.

Az adatok alapján a magyar export 1,7 százaléka irányul Oroszországba. Vannak olyan termékek, ahol ez kiugróan magas arány lehet, így néhány gabonafélékben, kukorica, napraforgó esetében ez az arány 20 százalék körüli, de bizonyos gyógyszereknél is magas arányban szállítunk termékeket Oroszországba.

"Ez azt jelenti, hogy ezen piacoknál erősebb lehet a kereskedelmi korlátozások hatása" – tette hozzá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső senior elemzője.