A klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, idén nyáron hőséget és csapadékhiányt hozott, így aszályt teremtve az egész kontinensen. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) is azt publikálta még augusztusban, hogy az Európai Unió területének 47 százalékán figyelmeztetést adtak ki az aszály miatt. "Ez meglehetősen magas arány, és ezeken a helyeken vagy teljesen elveszett a termés, vagy csak korlátozott mennyiséget tudtak betakarítani" – emlékeztetett az InfoRádióban Flór Nándor László, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső szenior elemzője.

Hosszú távon ez felveti az élelmiszer-ellátottság, az élelmiszer-biztonság kérdését is. Rövid- és középtávon ezek az – egyszerinek tűnő események miatti – kieső hozamok fedezhetők. Most például Magyarország kukoricából némi behozatalra fog szorulni, de ez egyelőre még biztosított.

Tavaly mintegy 49 millió tonna gabonát tudott exportálni Ukrajna, a háború miatt idén alig a fele, 20-25 millió tonna ukrán gabonaexport várható. A kieső termelés pedig felhajtja az árakat.

Az élelmiszerárak kettős hatás miatt emelkednek. A háború miatt Ukrajna kevesebb alapvető élelmiszert tud megtermelni és exportálni, mindehhez pedig hozzájárul az energetikai költségek emelkedése, hiszen az alapvető élelmiszerek feldolgozása, az élelmiszerek készítése és fuvarozása drágul. Ráadásul Magyarországnak nincsen tengere, ezért elsősorban szárazföldi szállítmányozás jöhet szóba, ott pedig az elszálló üzemanyagárak jelentenek árfelhajtó tényezőt.

Flór Nándor László megjegyezte: az infláció valószínűleg mindaddig magas marad, amíg az energetikai költségek magasak, a termelési költségek ugyanis hosszú távon mindenképpen beépülnek az élelmiszerek árába is. Várakozásaik szerint a következő egy-két évben a korábbi egy-két évtized nagyon alacsony inflációs környezetéhez képest magasabban fog alakulni az infláció.