eur:
402.29
usd:
371.31
bux:
91415.63
2025. március 31. hétfő Árpád
Oil drums sitting over blue financial graph background. Selective focus. Horizontal composition with copy space. Oil prices and stock market and finance concept.
Nyitókép: muhammet sager/Getty Images

Szankciók ide vagy oda, jól teljesített az orosz olajóriás

A Rosznyefty orosz olajipari vállalat csütörtökön 13 százalékos nettó profitnövekedésről számolt be az első félévből, amihez a vállalat szerint hozzájárult a szigorú költségkontroll.

„A Rosznyefty a kedvezőtlen külső tényezők és a törvénytelen szankciók példátlan nyomása alatt állt” – idézi Igor Szecsin vezérigazgató szavait a Portfolio, emlékeztetve, hogy az orosz olajcégek az ukrajnai háború miatt nyugati szankciókkal szembesültek, amik akadályozzák a globális kereskedelmüket és megnehezítik a finanszírozást.

Oroszországból kivonultak a nyugati vállalatok, miután február 24-én megkezdődött a Moszkva által „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai háború. A brit BP februárban jelentette be, hogy lemond a Rosznyeftben lévő 19,75 százalékos részesedéséről.

A Rosznyefty közölte, hogy a január–júniusi időszakban az olajeladások 5,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a cég adósságállománya 12 százalékkal csökkent az év elejéhez képest. „A magas működési hatékonyságnak és a megfelelő vezetői döntéseknek köszönhetően biztosítani tudtuk az üzletmenet folyamatosságát és stabil eredményeket tudtunk felmutatni” – tette hozzá Vlagyimir Putyin elnök régi szövetségese.

A Rosznyefty a BP olaj- és gáztartalékainak mintegy felét és termelésének egyharmadát adta. Júniusban Igor Szecsin azt mondta, a BP a kivonulás bejelentése ellenére továbbra is a cég legnagyobb magánrészvényese marad. Jelezte, hogy a BP osztalékát külön számlákra fogják átutalni, anélkül, hogy ezt részletezte volna. A Rosznyefty most azt közölte, hogy a BP továbbra is jogosult a 2021-re vonatkozó több mint 441 milliárd rubeles osztalékra.

A Reuters cikke szerint a Rosznyefty első félévi szénhidrogén-termelése elérte a napi 4,85 millió hordó olajegyenértéket, ami 1,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest, a 2021-ben elidegenített eszközök nélkül.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Belső gazdasági problémákkal küzd Kína, paradigmaváltásra van szükség, ami a híresen nagy megtakarításokkal rendelkező lakosságot is komolyan érinti – erről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádióban. Salát Gergely elmondta: a kínai vállalatok a bizonytalanságok ellenére hosszú távra terveznek Magyarországon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 31. 06:39
×
×
×
×