eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Óriási a gond a magyarok egyik kedvelt gyümölcsével

A korábbi 5-600 ezer tonna átlagtermés helyett Magyarországon idén 350 ezer tonna körüli volumennel számolnak az almatermesztők, ami egyharmadával kevesebb, mint 2021-ben. A tavaszi fagyok mellett a tavalyi és az idei aszály súlyosbítja még inkább a helyzetet, a fáknak ugyanis nincs energiájuk kinevelni a jövő évi termést biztosító virágrügyeket. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét kérdeztük.

Magyarország jelenleg 24 ezer hektár almatermelő területtel rendelkezik, ami bő 20 évvel ezelőtt 42 ezer hektár volt. Az elmúlt 5 évben a termés 350-500 ezer tonna között ingadozott, és egyedül 2018-ban volt nagyon jó, 800 ezer tonna fölötti termés – ismertette Apáti Ferenc.

A szakember tájékoztatása szerint idén mintegy 350 ezer tonna alma várható, ami

az elmúlt 10 évben az egyik legalacsonyabb mennyiség,

és amiért leginkább a tavaszi fagyok a felelősek. Mint magyarázta, az almatermő területek mintegy 70 százaléka az ország északkeleti részében található, ahol a húsvétot követelően három egymás utáni éjszaka is -2, -6 Celsius-fokos lehűlések voltak tapasztalhatók. Bár akkor ez még nem tűnt végzetesnek és bőséges volt a virágzás, végül május–június folyamán egy nagyon jelentős gyümölcshullás következett be. A kárt a tavaly nyár óta tartó aszály csak tovább fokozta.

Mint mondta, noha egy ilyen példátlan terméskiesés okán alapvetően magasabb árakra számíthatnánk a piacon, ezt azonban tompítani fogja az, hogy az Európai Unióban jó almatermést várnak: 12,2 millió tonna a prognózis. A FruitVeB elnöke szerint különösen jó termése lesz a lengyeleknek, akik az idei 4,5 millió tonnájukkal több mint a harmadát fogják adni az EU almatermésének.

Árprognózisba még nehéz bocsátkozni, mert egy rendkívül ellentmondásos piaccal nézünk szembe azáltal, hogy Európában jó, ellenben Magyarországon szinte minden eddiginél gyengébb a termés – jegyezte meg Apáti Ferenc.

Ha nem lesznek kimagaslóan jó árak, hogy kompenzálják a jelentős kieséseket, akkor nagyon sokan fogják abbahagyni az almatermesztést ebben az évben,

mert egyszerűen elfogynak az anyagi tartalékaik, illetve maga a termelési kedv is.

A szakember végezetül arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani, soha nem látott mértékű aszály után az idén a Dunától keletre gyakorlatilag megsemmisült kukoricát, napraforgót jövőre újra lehet vetni, ám egy gyümölcsfa esetében egy ilyen mértékű szárazságnak nagy valószínűséggel az lesz a jövő évi következménye, hogy nem lesz virág a fákon. Az idei termés kinevelése mellett ugyanis – akár egy gyenge, akár egy jobb termés mellett – a fáknak egyáltalán nem marad energiája arra, hogy még virágrügyeket is képezzenek. A FruitVeB elnöke szerint így az prognosztizálható, hogy jövőre is nagyon gyenge gyümölcstermésnek nézünk elébe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×