Infostart.hu
eur:
354.47
usd:
304.72
bux:
131829.83
2026. május 27. szerda Hella
Sertések sárfürdőznek a pocsolyában Koen és Melissa gazdaságában a hollandiai Hellendoornban 2020. augusztus 12-én. Koen és Melissa biogazdálkodók nyerték meg az idei év legszebb pocsolyájának járó díjat a Wakker Dier nevű állatjóléttel foglakozó szervezet által meghirdetett versenyen.
Nyitókép: Vincent Jannink

Óriásit robbant az élősertés ára, jön a húspultokra is a drágulás

A folyamat gyökerei három évre és Kínába nyúlnak vissza.

Jelentős húsáremelkedés várható itthon a következő hetekben, mert több mint 60 százalékkal megdrágult az élő hús előállításának költsége pár hét alatt – mondta érdeklődésünkre Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

„Az elmúlt 3 év a sertés világpiacán rendkívül szélsőséges körülményeket hozott. Alapvetően ezt két vírus határozta meg:

  • a Covid és
  • az afrikai sertéspestis.

Három évvel ezelőttről kell elindulnunk, amikor Kínában megjelent az afrikai sertéspestis vírusa, és viszonylag rövid időn belül a világ sertésállományának, sertéshústermelésének közel felét adó kínai termelést konzervatív becslések szerint is 30-40 százalékkal csökkentette. Ezt a kínai termelési visszaesést a kínaiak részben világpiaci vásárlásokkal próbálták meg kompenzálni, ami miatt nagyon

jelentős mértékben megugrott akkor az élősertésár, egy év alatt 50 százalékkal.

Majd Kína szép lassan elkezdte a pótlást, visszaemelte teljesítményét a korábbi időszakhoz hasonlóra, és mindennek eredményeként tavalyra elérkeztünk oda, hogy Kína drasztikusan csökkentette a korábbi évek importját, így a korábban a kínai megnövekedett keresletre építő uniós országok egy csapásra elvesztették a piacukat. Hirtelen kialakult egy jelentős túltermelési válság az Európai Unióban, ami árcsökkenést eredményezett. Tavaly is úgy zajlott a folyamat, hogy az év elején volt ugyan egy áremelkedés, de utána folyamatos árcsökkenés volt az élősertés piacán egészen év végéig - miközben a takarmányárak robbanásszerűen emelkedtek az elmúlt másfél évben. Ez utóbbi már az ukrán–orosz háború előtti időszakban is igaz volt, azóta meg végképp. Úgyhogy a piac erre sztenderd logika szerint hozta a válaszát: elkezdett állományt csökkenteni, nem állított be újabb hízókat, vagyis az Európai Unió állománya elkezdett szűkülni. Ám akkor, amikor a hízósertések mennyisége csökken, a piaci ár elkezd korrigálni. Ez történt meg az elmúlt hetekben, viszont ez a korrekció most robbanásszerű volt.

Hat hét alatt 60 százalékkal nőtt az élősertés ára,

márpedig a húsipar számára ez a legfontosabb önköltségtényező, úgyhogy ennek kifejeződése az értékesítési és így a fogyasztói árakban elkerülhetetlen” – vezette végig a folyamatot Éder Tamás.

Arra számít, hogy a következő hetekben, hónapokban megjelenik ez a drasztikus emelkedés a fogyasztói árakban, már csak azért is, mert

a magyar húsipari szereplőknek nincsenek érdemi tartalékaik.

Mint mondta szakmai érdekképviseleti vezetőként az áremelkedés tekintetében konkrét számot nem mondhat, de felhívta a figyelmet arra, hogy az élősertésár 60 százalékkal emelkedett, a húselőállítás önköltségében 65-70-80 százalék az élőállat önköltsége, húskészítmény esetében a hús önköltsége 50-70 százalék.

Középértékekkel számolva ezekből a százalékokból arra jutottunk, hogy

  • ez az élőhúsdrágulás nagyjából 25 százalékos fogyasztói áremelkedést eredményezhet közvetlenül.

És még nincs vége, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökének ugyanis van további figyelmeztetése is: „Ne feledkezzünk meg a gazdaság többi szereplőjét is érő egyéb önköltség-növekedésről, az energiahordozóktól kezdve a csomagolóanyagokon keresztül az adalékanyagokon át”, ezeket is kénytelenek a termelők, gyártók a fogyasztók felé kifejezni.

Arra kérte a partnereket és a vásárlókat is, hogy ezt az „alátámasztott” önköltségnövekedést fogadják el. „Ne húzzuk-halasszuk ennek a beépülését, mert az a magyar húsipari cégek számára súlyos veszteségeket okoz.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Merre tovább, magyar sport a kormányváltás után? Dénes Ferenc sportközgazdász válaszolt

Merre tovább, magyar sport a kormányváltás után? Dénes Ferenc sportközgazdász válaszolt

Dénes Ferenc szerint lehet az egy elfogadható álláspont, hogy aktív országgyűlési képviselő ne lehessen a jövőben civil szervezet, így sportszervezet tagja sem. A sportközgazdász úgy véli, hogy folytatódni fog az a folyamat, amelyben emblematikus fideszes politikusok lemondanak a sportszövetségek, sportklubok vezető pozícióiról. A korábbi helyettes sportállamtitkár a Los Angeles-i nyári olimpiai előtt nem nyúlna bele a jelenlegi támogatási rendszerbe, mert szerinte a folyamatosság most nagyobb előny.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×