Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.71
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Sertések sárfürdőznek a pocsolyában Koen és Melissa gazdaságában a hollandiai Hellendoornban 2020. augusztus 12-én. Koen és Melissa biogazdálkodók nyerték meg az idei év legszebb pocsolyájának járó díjat a Wakker Dier nevű állatjóléttel foglakozó szervezet által meghirdetett versenyen.
Nyitókép: Vincent Jannink

Óriásit robbant az élősertés ára, jön a húspultokra is a drágulás

A folyamat gyökerei három évre és Kínába nyúlnak vissza.

Jelentős húsáremelkedés várható itthon a következő hetekben, mert több mint 60 százalékkal megdrágult az élő hús előállításának költsége pár hét alatt – mondta érdeklődésünkre Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.

„Az elmúlt 3 év a sertés világpiacán rendkívül szélsőséges körülményeket hozott. Alapvetően ezt két vírus határozta meg:

  • a Covid és
  • az afrikai sertéspestis.

Három évvel ezelőttről kell elindulnunk, amikor Kínában megjelent az afrikai sertéspestis vírusa, és viszonylag rövid időn belül a világ sertésállományának, sertéshústermelésének közel felét adó kínai termelést konzervatív becslések szerint is 30-40 százalékkal csökkentette. Ezt a kínai termelési visszaesést a kínaiak részben világpiaci vásárlásokkal próbálták meg kompenzálni, ami miatt nagyon

jelentős mértékben megugrott akkor az élősertésár, egy év alatt 50 százalékkal.

Majd Kína szép lassan elkezdte a pótlást, visszaemelte teljesítményét a korábbi időszakhoz hasonlóra, és mindennek eredményeként tavalyra elérkeztünk oda, hogy Kína drasztikusan csökkentette a korábbi évek importját, így a korábban a kínai megnövekedett keresletre építő uniós országok egy csapásra elvesztették a piacukat. Hirtelen kialakult egy jelentős túltermelési válság az Európai Unióban, ami árcsökkenést eredményezett. Tavaly is úgy zajlott a folyamat, hogy az év elején volt ugyan egy áremelkedés, de utána folyamatos árcsökkenés volt az élősertés piacán egészen év végéig - miközben a takarmányárak robbanásszerűen emelkedtek az elmúlt másfél évben. Ez utóbbi már az ukrán–orosz háború előtti időszakban is igaz volt, azóta meg végképp. Úgyhogy a piac erre sztenderd logika szerint hozta a válaszát: elkezdett állományt csökkenteni, nem állított be újabb hízókat, vagyis az Európai Unió állománya elkezdett szűkülni. Ám akkor, amikor a hízósertések mennyisége csökken, a piaci ár elkezd korrigálni. Ez történt meg az elmúlt hetekben, viszont ez a korrekció most robbanásszerű volt.

Hat hét alatt 60 százalékkal nőtt az élősertés ára,

márpedig a húsipar számára ez a legfontosabb önköltségtényező, úgyhogy ennek kifejeződése az értékesítési és így a fogyasztói árakban elkerülhetetlen” – vezette végig a folyamatot Éder Tamás.

Arra számít, hogy a következő hetekben, hónapokban megjelenik ez a drasztikus emelkedés a fogyasztói árakban, már csak azért is, mert

a magyar húsipari szereplőknek nincsenek érdemi tartalékaik.

Mint mondta szakmai érdekképviseleti vezetőként az áremelkedés tekintetében konkrét számot nem mondhat, de felhívta a figyelmet arra, hogy az élősertésár 60 százalékkal emelkedett, a húselőállítás önköltségében 65-70-80 százalék az élőállat önköltsége, húskészítmény esetében a hús önköltsége 50-70 százalék.

Középértékekkel számolva ezekből a százalékokból arra jutottunk, hogy

  • ez az élőhúsdrágulás nagyjából 25 százalékos fogyasztói áremelkedést eredményezhet közvetlenül.

És még nincs vége, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökének ugyanis van további figyelmeztetése is: „Ne feledkezzünk meg a gazdaság többi szereplőjét is érő egyéb önköltség-növekedésről, az energiahordozóktól kezdve a csomagolóanyagokon keresztül az adalékanyagokon át”, ezeket is kénytelenek a termelők, gyártók a fogyasztók felé kifejezni.

Arra kérte a partnereket és a vásárlókat is, hogy ezt az „alátámasztott” önköltségnövekedést fogadják el. „Ne húzzuk-halasszuk ennek a beépülését, mert az a magyar húsipari cégek számára súlyos veszteségeket okoz.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×