Tavaly év végén jelent meg egy miniszterelnöki határozat a Magyar Közlönyben, amely szerint létrejöhet egy megállapodás „Magyarország Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között” a Kína–Európa gyorsvasúti együttműködés elmélyítéséről. Orbán Viktor egyúttal felhatalmazást adott a tárgyalások megkezdésére az érintett minisztereknek és az általuk felhatalmazott személyeknek.

A megállapodás tartalmáról előállt megegyezést az innovációért és technológiáért felelős miniszter, az igazságügyi miniszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter írhatja alá, de a megállapodás végleges szövegét majd a kormány hagyja jóvá.

A határozat mögötti célokról és munkáról a vg.hu érdeklődött az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál. Azt a választ kapták, hogy

hamarosan megkezdődnek az egyeztetések a magyar és a kínai kormány között a Kína–Európa gyorsvasúti együttműködés elmélyítéséről.

A megállapodás tartalmát közösen határozzák majd meg a felek, a dokumentumot várhatóan még az idén véglegesítik. Konkrét projekteket nem nevesítenek majd benne, ám általános keretet biztosíthat a kétoldalú vasúti kapcsolatok elmélyítéséhez.

Mint ismert, a Visegrádi Együttműködés országait (V4) több nagy sebességű vasúti (HSR-) fejlesztéssel is összekapcsolnák. Magyar oldalon a Budapest–Pozsony, Budapest–Prága, Budapest–Varsó, Budapest–Kolozsvár projektek ismertek eddig, nyitott kérdés viszont ezek technológiai háttere.

A portál ugyanakkor úgy értesült, hogy az idénre tervezett keretmegállapodásnak nincs leágazása a V4-es HSR-projektekig. Magyarország a nagy sebességű vasút hazai szakaszára egyelőre a megvalósíthatósági tanulmányt készítette el 2021 tavaszán. Azóta nem született döntés a technológiai háttér biztosításáról.

Az ITM ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Magyarország a keleti nyitás politikájának jegyében folyamatosan keresi a kínai partnerekkel fennálló együttműködések bővítésének új lehetőségeit.

"A vasútprogram kiemelt céljai közé tartozik, hogy hazánk a földrajzi helyzetéből adódó lehetőségekkel élve Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává váljon. A tranzitkapacitások jobb kihasználtságának feltétele és eszköze a lehető legnagyobb mértékű bekapcsolódásunk az Európa és Kína közötti növekvő nagyságú forgalom lebonyolításába. A kormány ezért azon dolgozik, hogy korszerű és biztonságos logisztikai megoldásokkal kapcsoljon össze kontinenseket, régiókat" – írták.

A szaktárca megjegyezte: vasúton ezt a célt szolgálja a Budapest–Belgrád-vonal már kivitelezési szakaszban járó kapacitásbővítése. A kínai partnerségben megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően a két főváros között a személyforgalomban kevesebb mint felére csökken a menetidő.