Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Nyitókép: Pixabay

Átrendeződés a távközlési piacon – a távegészségügytől a videojátékokig

Bizonyos területeket a Covid érintetlenül hagyott, megint más téren pedig épp a járvány adott új lendületet a fejlesztéseknek.

A távközlési ágazatot sem hagyta érintetlenül a koronavírus-járvány, tavaly 56 milliárd dollárral, azaz 3,5 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság technológiaelemző főosztályának vezetője egy online szimpóziumon azt mondta: bizonyos területeket nem érintett a válság. Ilyen például a szélessávú vezetékes hozzáférések területe.

Bartolits István kiemelte az online szórakoztató tartalmak felfutását, köztük például a Netflix vagy az online játékok, a cloud gaming előretörését a karantén és a kijárási korlátozások miatt. Az otthoni munkavégzés elterjedése az üzleti felhőalapú szolgáltatások előrelépését is hozta.

A jövőben az NMHH főosztályvezetője a telekom szektor bevételnövekedésére számít. Azzal együtt is, hogy az ötödik generációs hálózatok érdemi növekedése a következő évben még nem várható, miután a felhasználók lassan térnek át az új hálózatra. Ugyanakkor várható, hogy felerősödik a fix mobilkonvergenciára fókuszálás a szolgáltatóknál, illetve érdekes kérdés lehet még az over-the-top tartalomszolgáltatók viselkedése, amelyek 2020-ban nagy sikereket értek el, és ezt próbálják most stabilizálni – tette hozzá Bartolits István.

A szakember úgy látja, bármennyire is meglepő, de

az üzleti szolgáltatások terén reális az esély egy második gazdasági visszaesési hullámra.

Az ok egyszerű: az elmúlt egy évben világszerte sok cég szűnt meg, így a hozzájuk kapcsolódó bevételek a szolgáltatók számára kiestek. „Az újabb gazdasági visszaesési hullám természetesen nem lesz olyan erős, mint a 2020-as” – tette hozzá.

Az 5G rendszerek elterjedése mellett már intenzíven készül a 6. generációs követelményrendszer. Például felgyorsult a szélessávú globális műholdas hozzáférési rendszerek fejlesztése.

Bartolits István szerint a második következmény, hogy sok folyamatot célszerű emberi erőforrások nélkül végezni, mert – mint ez bebizonyosodott az elmúlt időszakban – egy járvány esetén ez sokat segít. Erőteljessé vált a mesterséges intelligencia megjelenése minden téren, így a hírközlésben is.

Jelentős tartalékok vannak a távközlési cégeknek a távegészségügyben és a távoktatásban.

Utóbbi már most is működik, de a hagyományos, jelenléti oktatásnál kisebb hatékonysággal – ez pedig a jövőben akár meg is fordulhat.

A szakember hozzátette: a közeljövő további fejlesztéseinek nagy lökést adhat, hogy az elmúlt egy év kényszerű megoldásai ugrásszerűen megnövelték a virtuális szolgáltatások elfogadottságát.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×