eur:
402.79
usd:
347.88
bux:
97181.78
2025. június 24. kedd Iván
Szputnyik V koronavírus elleni vakcinák a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban 2021. április 7-én.
Nyitókép: MTI/Varga György

Valóságos háború tört ki a vakcinagyártók között

Az AstraZeneca oltásánál kimutatható, igen kis számú hiba más vakcinánál is kimutatható, abból azonban valamiért nincs ügy. Nagy összegű a játszma.

A koronavírus-járvány - remélhetőleg - záró szakaszában egyre több gyógyszergyár most kulcsfontosságú terméke, a koronavírus-vakcina kap támadást, méghozzá más gyártók részéről.

Mint az Index összeállításában olvasható, már a kormány is különösen nagy hangsúlyt fektet ennek kommunikálására, hogy egyes vakcinák megbízhatatlanságának hangsúlyozása a rivális gyógyszergyáraktól ered, de ugyanezt a véleményt osztják a KOVIDők Facebook-oldalra egy tájékoztató konferenciára összehívott szakemberek is, Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, aki már eleve az AstraZeneca körül kialakult bizonytalanságot is e háboró eredményének tudja be, hiszen

semmilyen relevancia nincs az AstraZeneca vakcinája és a vérrögképződéses esetek között.

Jakab Ferenccel egyetért Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is, hozzátéve, a szívinfarktus, a stroke, a tüdőembólia vérrögképződésen alapuló gyakori kórkép, véletlenül is gyakran előfordul.

Szekanecz Zoltán debreceni immunológus pedig azokra a vizsgálatokra hívta fel a figyelmet, amelyek kimutatták, hogy a fertőzés esetében a tromboembólia kockázata százszorosa annak, mint amit az AstraZenecánál tapasztaltak.

Az AstraZeneca oltása körüli bizonytalanságot csak növelte, hogy az egyes tragikus esetek hallatán a nemzeti kormányok egy része - Norvégia, Izland, Dánia, Hollandia, Németország, Bulgária, Olaszország, Írország, Franciaország - óvatosságból kihátrált mögüle, hiába állt ki mellette hivatalosan is az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), nem bizonyítottnak nevezve a vérrögképződéses esetek és a vakcina kapcsolatát - igaz, az EMA sem volt e véleményében teljesen egységes és változtatott is álláspontján később, hiába oltottak vele körülbelül 25 millió alkalommal Nagy-Britanniában, és csak alig egy-két tucatnyi esetben volt probléma.

Az AstraZeneca oltása körüli zűrzavar újabb állomása volt egy német kutatási jelentés, amely fiatalabb elhunytakat talált, akik ezzel a vakcinával voltak beoltva. Hasonló kutatást publikáltak norvég tudósok is, akik arra jutottak, az immunválasz vezetett vérrögképződéshez. Közben az Oxfordon - ahol a vakcinát kifejlesztették - szintén zajlott kutatás, ott harminc vérrögképződéses esetet találtak és hét halottat a minták alapján.

A többi vakcinával szemben ilyen erejű fellépés nem történt, de egy londoni tudóscsoport már kimutatta, hogy

tizenegymillió Pfizer-oltottnál is volt 22 esetben vérrögképződés,

illetve más helyütt az jelent meg,

a Pfizer-vakcina beadása után 32 terhes nőnél történt spontán vetélés.

Több országban egyébként már zajlik az AstraZeneca oltásának kombinálása más oltóanyagokkal, így hamarosan lesz "Szputnyik V-s párosítási eredmény" is.

A közvéleményben aztán az AstraZeneca-oltás sorsára jutott az amerikai Janssen-oltás is, amelyből Magyarország szállítási problémák miatt éppen most bukott el fél millió adagot.

Egy új vakcina kifejlesztése, forgalomba hozatala eurószázmilliókba kerül a vegyület jogait birtokló gyógyszercégnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×