A hóval együtt az első szürkemarhaborjak is megérkeztek: miután novemberben a gulyákat beterelték, azonnal „potyogni” kezdtek az állatok – fogalmazott az InfoRádiónak a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője, abbéli reményének is hangot adva, hogy számuk végül a 800-900-at is elérheti majd.

2020 különlegessége, hogy a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületével közösen egy új tenyésztési program is kezdetét vette, amely során a vonalalapító bikák – amelyek az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején éltek – örökítőanyagát hatvan válogatott üszőbe helyezték el tavasszal a szakemberek. Az előzetes vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy ezek közül

negyven üsző fog borjat adni az említett bikáktól

– ismertette Medgyesi Gergely. Reményeik szerint a negyven állat fele hím lesz, ők ugyancsak tenyészbikák lehetnek a későbbiekben, és majd az egyesület határozhat arról, hogy a honalapító állatok utódai mely tenyésztő társaságokhoz kerülhetnek.

Az ügyvezető az InfoRádió kérdésére válaszolva arra is kitért, hogy az említett eljárás korábban egyáltalán nem volt szokás sehol, ezért személy szerint nagyon örül annak, hogy ez a magyar szakembereknek eszébe jutott. Bár az örökítőanyag mennyisége véges,

jó pár éven keresztül vissza lehet majd nyúlni az alapító bikákhoz, emelve ezzel a fajtának a fényét és elismertségét.

Medgyesi Gergely magyarázata szerint az, hogy az örökítőanyagokat évtizedeken át őrizgették anélkül, hogy kezdek is volna vele valamit, vélhetően annak tudható be, hogy ugyan a faj szinte majdnem eltűnt a 70-es évek környékén, amikor az idősebb bikák spermamintáit is konzerválták, végül a szürkemarha széles körű tartásának lehetősége miatt mégis megmenekült a szürkemarha, és feltehetően nem is gondolkodott azon senki, hogy ezeket fölhasználja.

Az egyesület tenyésztésvezetője véleménye szerint a magyar szürkemarhák genetikai sokfélesége mára viszonylag beszűkült, azonban az örökítőanyagnak hála ezen a téren most stabilitást kaphat a faj. Az ügyvezető hozzátette, a tenyésztőnek nyilván az a legfontosabb feladata, hogy egészséges, erős, a fajtának miden szempontjának megfelelő állatot állítson elő, ezért a most indult folyamatnak sok évtizedre előrevetítve komoly pozitív hatásai lehetnek. A program egyben lehetőséget ad arra, hogy annak tapasztalatait összegezve a későbbiekben más fajok esetében is alkalmazhassák az itt szerzett tudást.