A lakáspiac 2019-ben tapasztalható forgalmi megtorpanása idején a tranzakciószámok visszaesését tekintve az agglomeráció jobban teljesített, mint a főváros. Míg Budapesten 19, a környékbeli településeken ennél mérsékeltebb, összességében 13 százalékos volt a csökkenés úgy, hogy a vizsgált városi jogállású településeken ötben még nőtt is a forgalom – áll az OTP Ingatlanpont szakértői elemzésében.

Még szembetűnőbb az agglomeráció előnye az árak alakulásában. Miközben Budapesten már valamelyest lassul a drágulás, a vizsgált időszakban mindössze egyetlen agglomerációs városban, Visegrádon regisztráltak enyhe, az alacsony tranzakciószám miatt hibahatáron belüli csökkenést, miközben

14 településen a 25 százalékot is meghaladta az áremelkedés mértéke.

A KSH egyedi kérésre összeállított adatsorainak elemzése alapján a legnagyobb árnövekedést felmutató települések négy kivételtől eltekintve (Budakeszi, Budaörs, Vác, Pomáz) az olcsóbb keleti/déli szektorban találhatók.

„Az első nagy kiköltözési hullám a fővárosból még a 90-es években indult meg. Akkor a drágább nyugati településeken ugrott meg a forgalom. Most, az országos trendeknek megfelelően, az olcsóbb déli és keleti szektor települései a keresettebbek” – kommentálta az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A kiköltözőknek ugyanakkor mindenképp érdemes figyelembe venni az ingázással, közlekedéssel járó kihívásokat, a neves iskolák elérhetőségét vagy a kulturális kínálatot is, amikor egy agglomerációs település mellett döntenek.

Kisebb pánik után csúcshónap

Dunaharasztiban csak átmenetinek bizonyult a járvány tavaszi hulláma miatt kialakult félelem az ingatlanpiacon. A forgalom a vártnál jóval alacsonyabb szinten, kevesebb, mint harmadával esett vissza a veszélyhelyzet idején.

„A nyár már nagyon jó számokat hozott, a korábbi évektől eltérően elmaradt az ilyenkor jellemző holtszezon, és az árak sem csökkentek. Öt éve dolgozom a településen, de ilyen augusztusom még nem volt,

a kereslet és a tényleges vásárlások száma is csúcsokat döngetett”

– mondta Fejes László, a dunaharaszti OTP Ingatlanpont irodavezetője.

A vevők továbbra is zömében Budapest belső kerületeiből érkeznek, és a kertes házakat keresik. A folyamat már a koronavírus megjelenése előtt is megfigyelhető volt, de a home office széleskörű elterjedésével még erőteljesebbé vált. A vevők ugyanakkor válogatósabbak lettek, korábban három, mostanában viszont hat-hét ingatlan megtekintése után döntenek a vásárlás mellett. Az is változást jelez, hogy korábban nemigen volt kereslet az 50-60 milliónál drágább ingatlanokra, de most ezekre is megnőtt az érdeklődés, akárcsak az olcsóbb, 7-10 milliós vályogházakra. Főleg a gyermekes családok keresik a felújításra szoruló ingatlanokat. Az árak tartják magukat, de azért

5 százalék körüli engedményt ki lehet alkudni, nagyobb csökkenésre akkor van példa, ha sürgős az eladás.

A bérleti piacon ellenben 20–25 százalékkal estek vissza a díjak, a tulajdonosoknak lépést kell tartaniuk a budapesti, mérséklődő árakkal, ha versenyben akarnak maradni.

Érden folyamatosan csörgött a telefon

A város és környéke mindig is népszerű volt a kiköltözők körében, mert itt egy budapesti panellakás árából már egy kis kertes házat is megvehettek. A kereslet növekedésében az is szerepet játszott, hogy az államilag támogatott hitelkonstrukciók megjelenésével egyre több fiatal keres családi otthont a településen.

„Amikor a járvány miatt Budapesten visszaesett a forgalom, Érden állandóan csörgött a telefon, március és május között is folyamatosan dolgoztunk – fogalmazott az érdi OTP Ingatlanpont irodavezetője. – A kereslet nem csökkent érzékelhetően, az árak stagnálnak, esetenként enyhén emelkednek. A vásárlók most főleg a jelentős számban futó új építésű projekteket keresik, de a járvány idején sokan a felújításokkal foglalták el magukat, így bátrabban választanak renoválandó ingatlanokat” – tette hozzá Polonkai Pálma.

A csak nézelődő „ingatlanturisták” eltűntek a piacról, a komoly érdeklődők maradtak, ennek köszönhetően

jelentősen javult a megtekintés/értékesítés arány.

A járvány következményeként sokan tértek át az ingatlanok online megtekintésére, az egyre több eladásra kínált otthonnál rendelkezésre álló „virtuális bebarangolásra”, és csak akkor mentek ki személyesen is a helyszínre, ha komollyá vált a vásárlási szándékuk. Érden és környékén erősödött az alku szerepe, a korábbi 5-6 helyett ma már 8-15 százalékos engedményt is el lehet érni, jellemzően azoknál az ingatlantípusoknál, ahol stagnálnak az árak. Az új építésűknél nincs alku, itt az eladók különböző extrákkal (elektromos redőny, konyhabútor, elektromos kapu) csalogatják a vevőket. A befektetési célú vásárlás nem jellemző, Érdre azért költöznek az emberek, hogy ott is telepedjenek le.

A legdrágább budapesti agglomerációs városok Top 10-es listája tavaly (2019-es árváltozással kiegészítve, a KSH egyedi kérésre összeállított adatsorainak elemzésére építve):

A legforgalmasabb budapesti agglomerációs városok TOP 10-es listája tavaly (2019-es forgalom alapján, a KSH egyedi kérésre összeállított adatsorainak elemzésére építve):