A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat felhívja az érintett miniszterek figyelmét arra, hogy a 2021 és 2027 közötti kohéziós célú fejlesztési források felhasználásának tervezése, majd végrehajtása során több alapelvet érvényesíteniük kell annak érdekében, hogy - a kormányhatározat célkitűzése szerint - 2030-ra Magyarország bekerüljön Európa öt legsikeresebb országa közé.

A forrásfelhasználás elsődleges célként fogalmazza meg Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességének növekedését.

A kormányhatározat azt írja, hogy

a rövid távú nemzetgazdasági hatások elérése mellett fokozott jelentőséget kell kapniuk a hosszabb távú hatékonyságnövelési, üzletikörnyezet-javítási, kapacitási és emberi életminőséget javító hatásoknak.

A megvalósítás során ugyanolyan fontos a fejlesztési programok eredményessége és a forrásvesztés kockázatának tompítása, és - több más mellett - a tervezett beavatkozások lehetséges célcsoportjainak felkészítése.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az érintett szakterületekért felelős miniszterek az innovációért és technológiáért felelős miniszter összehangolásával készítik el a versenyképesség növelését szolgáló fejlesztési terveket, a határidő: 2019. március 31.

A kidolgozandó szektorális fejlesztési tervek 37 területre terjednek ki:

ezek a turizmus, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztése, a közigazgatás versenyképességének javítása, a településfejlesztés, a kulturális örökségvédelem, az egyház- és nemzetpolitika, a környezet és természetvédelem, a helyi önkormányzatok fejlesztése, a vízgazdálkodás és vízvédelem, a család-, gyermek- és ifjúságpolitika, az egészségügyi, a kulturális és az elektronikus közigazgatás, az oktatás, a sport, az infokommunikáció, az innováció, a tudománypolitika, a szakképzés és a felnőttképzés, a felzárkózáspolitika, a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés.

A turizmus fejlesztési terület kidolgozásáért a miniszterelnök kabinetfőnöke a felelős, a Budapest és az agglomeráció fejlesztési terv soron pedig a Miniszterelnökséget vezető minisztert a felelős a Magyar Közlöny szerint.

Míg az innovációs és technológiai miniszter tárcája valamennyi miniszter tevékenységét koordinálja, addig

Palkovics László minisztériuma maga kilenc fejlesztési területen önállóan is feladatot kapott.

A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek az állami vagyonnal való gazdálkodás és a közmű- és pénzügyi szolgáltatások szektorban kell március 31-e hatállyal fejlesztési tervet kidolgoznia.