Londoni pénzügyi elemzők szerint jelenleg immár egyharmados eséllyel lehet számítani arra, hogy a világgazdaság a következő két évben recesszióba kerül.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) hétfőn ismertetett tanulmánya felidézi, hogy a cég egy évvel ezelőtt még csak 20 százalékosra taksálta a globális recesszió valószínűségét.
A CEBR elemzői szerint azonban most már nem csupán a globális üzleti ciklusok kifutásáról van szó, hanem arról is, hogy az azóta kialakult
kereskedelmi konfliktusok, az euróövezeti problémák és a feltörekvő térség válságai összeállhatnak olyan egyidejűleg ható tényezőkké, amelyek visszaesésbe sodorhatják a világgazdaságot.
A CEBR a Nemzetközi Valutaalap (IMF) technikai definícióját használja a világgazdasági recesszió meghatározására. Eszerint a világgazdaság akkor kerül recesszióba, ha az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt globális hazai össztermék (GDP) és még legalább egy globális makrogazdasági mutató - például az egy főre jutó beruházási érték, az egy főre jutó fogyasztás, az ipari termelés vagy a kereskedelem értéke - egyidejűleg csökken.
A ház kiemeli, hogy a II. világháború óta mindössze négy olyan világgazdasági recesszió volt, amely megfelelt e kritériumrendszernek: 1975-ben, 1982-ben, 1991-ben és 2009-ben.
A CEBR tanulmánya szerint nehéz megjósolni, hogy a következő ilyen recesszió pontosan mikor lesz, de a nyáron egyértelművé vált, hogy öt jelentős lefelé ható kockázat is terheli a világgazdaságot a következő kétévi időtávlatban.
Az óriások kereskedelmi viszályától a túlfűtött részvénypiacokig
Az első az, hogy az Egyesült Államok és Kína, a világ két legnagyobb gazdasága kereskedelmi viszályba bonyolódott, és ez az elmúlt néhány hétben teljes körű kereskedelmi háborúvá fajult.
A CEBR felidézi, hogy egyes intézményi befektetők szerint e konfliktus akár 20 évig is elhúzódhat, mivel egyik fél sem mutat készséget a visszavonulásra vagy a kompromisszumra.
A cég szerint Európában az euróövezeti vezetés és az olasz koalíciós kormány költségvetési csatája kezd felforrósodni, mivel Róma olyan államháztartási tervezettel állt elő, amely a legjobb esetben is csak stabilizálná - de nagyobb eséllyel inkább tovább növeli - a jelenleg 132 százalékos GDP-arányos olasz államadósság-rátát.
A cég a világgazdaság növekedési kockázatai közé sorolja azt is, hogy a globális részvénypiacok most már nagyon magasan árazottak, és ebben a helyzetben a lehetőségek között van egy olyan piaci visszaesés, amely a bizalomra és a kiadásokra is hatással lehet.
A CEBR tanulmányában szereplő negyedik kockázati tényező az, hogy a monetáris adatok tanúsága szerint lassul a globális pénzellátás bővülése a kamatok emelkedésével párhuzamosan. A szélesebb merítésű M2-es pénzellátási mutató Kínában például 6,6 százalékkal - az egy évvel korábbi ütem felével - emelkedett a júniussal véget ért tizenkét hónapban.
Mindemellett a globális feltörekvő térség is küszködik, részben az Egyesült Államokban zajló monetáris szigorítás és a dollár ezzel párhuzamos meredek erősödése miatt - hangsúlyozzák a CEBR londoni elemzői.
Egyszerre jelentkező ciklikus kockázatok
A globális növekedési kockázatokra más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet legutóbbi elemzéseikben.
Az Oxford Economics pénzügyi-gazdasági elemzőműhely friss előrejelzésében közölte: jóllehet messze nem alapeseti várakozása a globális recesszió, és úgy tartja, hogy a globális pénzügyi válság óta voltak a jelenleginél kockázatosabb időszakok is, megítélése szerint azonban a most egyidejűleg jelentkező ciklikus kockázatok együttállására nincs közelmúltbeli történelmi példa.
A ház ezek közé sorolja a munkapiaci tartalékhiányok okozta igen meredek globális bérnövekedési spirál kialakulásának lehetőségét,
azt, hogy az ebből eredő inflációs nyomásra a jegybankok a recessziós kockázatok ellenére monetáris szigorítással reagálnak, és e feszültségeket a kereskedelmi háborúk is szítják, végül pedig azt, hogy a nemzetközi kötvényvásárlás várható meredek visszaesésével 2018-2019-ben szűkülni kezd a globális likviditás, és a helyzetet a dollár erősödése is rontja.
Ez utóbbi tényezővel kapcsolatban az Oxford Economics elemzői közölték: különösen az eurójegybank (EKB) mennyiségi enyhítési ciklusának leépítése miatt nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a nemzetközi kötvényvásárlások értéke az idén és jövőre éves átlagban csak 500 milliárd dollár lesz a tavalyi 1200 milliárd dollár után.
A ház közölte:
az általa alkalmazott zöld-sárga-piros figyelmeztető rendszerben jelenleg "a sárga jelzőfények villognak".