eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Nyitókép: Pixabay

Pénzügykutató: rekordmértékű növekedést érhet el a gazdaság

A válság utáni időszakot nézve rekordmértékű növekedést érhet el a magyar gazdaság, a GDP 4,4 százalékkal bővülhet idén a Pénzügykutató Zrt. prognózisa szerint. Várhegyi Éva, a gazdaságkutató tudományos tanácsadója hozzátette: jövőre már 3,2 százalékra csökken GDP növekedése.

A Pénzügykutató Zrt. munkatársai szerint az idén, a kedvező külső konjunktúra mellett, az erőteljes belső ösztönzők hatására a válság utáni időszakot nézve rekordmértékű növekedést érhet el a magyar gazdaság, a GDP 4,4 százalékkal bővülhet - mondta Várhegyi Éva, a cég tudományos tanácsadója.

Jelezte: ez a nemzetközi trendhez egyre kevésbé illeszkedő, laza monetáris politika mellett valósulhat meg, amely alacsony, esetenként negatív reálkamatokkal és gyengülő forintárfolyammal ösztökéli a gazdaságot.

Az infláció már nyáron átlépte a 3 százalékos célértéket, és a külső finanszírozási többletet is egyre inkább a beáramló uniós támogatások tartják fenn. A gazdaság erős dinamikája, a növekvő foglalkoztatás, a nagyobb bérek mellett bővülő adóalapok elősegítik, hogy az éves államháztartási hiány a 2,4 százalékos célérték alatt legyen. Ezzel együtt

az adósságráta is csökkenő pályán marad

- mondta Várhegyi Éva.

Szerinte jövőre már 3,2 százalékra csökken GDP növekedése, mert a külső konjunktúra lanyhulása mellett 2019-ben mérséklődnek a növekedés belső húzóerői, mind a fogyasztás, mind az állóeszköz-felhalmozás üteme csökken.

A tudományos tanácsadó kifejtette: a kormány és a monetáris kondíciókat tovább lazító jegybank már két éve prociklikus gazdaságpolitikát folytat, ez hosszabb távon nem tartható fenn, mert ez a gazdaságpolitika megnövelte a növekedés kockázatait, és egyúttal az egyensúlyi folyamatokat is veszélyezteti.

Rámutatott: a magyar gazdaságot a túlfűtöttség jellemzi, ez leginkább a megfelelően képzett munkaerő szűkösségében jelentkezik, de emellett a termelőkapacitások magas kihasználtsága is akadálya lehet a további növekedésnek.

Kifejtette:

a foglalkoztatás tetőzik, a munkaerő tartalékait már legfeljebb a közfoglalkoztatásban és a külföldön dolgozók körében lehet felfedezni.

Az oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai is egyre inkább rontják a növekedés személyi feltételeit. A költségesebb és kockázatosabb bankhitelek helyett felhasznált megtérülési követelményeket nem támasztó uniós források az elmúlt években felfűtötték ugyan a beruházásokat, de a tőke oldaláról nem növelték meg a magyar gazdaság versenyképességét - mutatott rá. Hozzátette: ezzel párhuzamosan a magyar vállalatok többnyire nem a piacképességhez szükséges fejlesztéseket valósították meg.

Jelezte: az elmúlt években a gazdaságélénkítés minden eszközét maximálisan kihasználta a kormány és a jegybank, emiatt az előbb-utóbb bekövetkező recesszió vagy - rosszabb esetben - válsághelyzet idején már nem marad tér a külső hatásokat ellensúlyozó, a növekedést erősítő anticiklikus gazdaságpolitikára.

Várhegyi Éva a monetáris politikáról elmondta: 2019 márciusában lejár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének mandátuma, de ez várhatóan nem hoz érdemi változást a monetáris politikában. A monetáris tanács meghirdette ugyan a monetáris politika fokozatos normalizálását, ám az alapkamat 0,9 százalékos szintjét 2019-re is megfelelőnek látja az inflációs cél tartásához. A nemzetközi pénzpiacok, esetleg a forint gyengülésére spekuláló befektetők hatására azonban szűkítheti a piaci folyamatokra ható kamatfolyosót a monetáris tanács, amivel a változatlan alapkamat mellett is a pozitív tartományba emelheti az MNB egynapos betéti kamatát. A piaci kamatok és a hosszabb lejáratú állampapír-hozamok emelkedése várhatóan folytatódik - fűzte hozzá Várhegyi Éva.

Úgy ítélte meg: a jegybank által az Inflációs jelentéssel párhuzamosan bejelentett nhp fix program a vállalkozások számára monetáris lazítást jelent, mivel az MNB azt 0 százalékos kamaton nyújtja a kereskedelmi bankoknak, a hitelintézetek pedig 2,5 százalékos kamattal adják tovább a kis- és középvállalkozásoknak, miközben az infláció várhatóan már 3 százalék körül lesz.

Várhegyi Éva kiemelte: 2018 hátralévő részében nem várható a forint árfolyamának érdemi korrekciója. Az MNB a kommunikációjával nem erősíti a magyar fizető eszközt, ezért a Pénzügykutatónál arra számítanak, hogy az idén év végére 324 forintot, éves átlagban pedig 320 forintot ér egy euró, jövőre éves átlagban 325 forint/eurós árfolyamot várnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
OTP-vezérhelyettes: jó az új otthonfelújítási program, de lehetnek gyermekbetegségek

OTP-vezérhelyettes: jó az új otthonfelújítási program, de lehetnek gyermekbetegségek

Hol tart a Magyar Bankszövetség digitalizációs javaslatának implementációja? Pontosan hogyan kell értelmezni a 15 perces lakáshitel koncepcióját? Milyen pozitív, hosszú távú hatása lehet a júniusban induló otthonfelújítási támogatási programnak, és milyen gyermekbetegségek ütközhetnek ki a megvalósítás közben? Milyen hatást gyakorol a CSOK Plusz a lakáshitelezésre, meddig lehet fenntartani a jelenlegi kamatszinteket, ha nem csökkennek a hosszú oldali hozamok, és hol van az AI jelenlegi helye a lakossági bankolásban? Többek között ezekről a kérdésekreől beszélt Becsei András, az OTP vezérigazgató-helyettese, a Magyar Bankszövetség alelnöke a Portfolio Checklist podcastjéban, amelyet a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciára kitelepült stúdióban rögzítettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×