Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Nyitókép: Pixabay

Pénzügykutató: rekordmértékű növekedést érhet el a gazdaság

A válság utáni időszakot nézve rekordmértékű növekedést érhet el a magyar gazdaság, a GDP 4,4 százalékkal bővülhet idén a Pénzügykutató Zrt. prognózisa szerint. Várhegyi Éva, a gazdaságkutató tudományos tanácsadója hozzátette: jövőre már 3,2 százalékra csökken GDP növekedése.

A Pénzügykutató Zrt. munkatársai szerint az idén, a kedvező külső konjunktúra mellett, az erőteljes belső ösztönzők hatására a válság utáni időszakot nézve rekordmértékű növekedést érhet el a magyar gazdaság, a GDP 4,4 százalékkal bővülhet - mondta Várhegyi Éva, a cég tudományos tanácsadója.

Jelezte: ez a nemzetközi trendhez egyre kevésbé illeszkedő, laza monetáris politika mellett valósulhat meg, amely alacsony, esetenként negatív reálkamatokkal és gyengülő forintárfolyammal ösztökéli a gazdaságot.

Az infláció már nyáron átlépte a 3 százalékos célértéket, és a külső finanszírozási többletet is egyre inkább a beáramló uniós támogatások tartják fenn. A gazdaság erős dinamikája, a növekvő foglalkoztatás, a nagyobb bérek mellett bővülő adóalapok elősegítik, hogy az éves államháztartási hiány a 2,4 százalékos célérték alatt legyen. Ezzel együtt

az adósságráta is csökkenő pályán marad

- mondta Várhegyi Éva.

Szerinte jövőre már 3,2 százalékra csökken GDP növekedése, mert a külső konjunktúra lanyhulása mellett 2019-ben mérséklődnek a növekedés belső húzóerői, mind a fogyasztás, mind az állóeszköz-felhalmozás üteme csökken.

A tudományos tanácsadó kifejtette: a kormány és a monetáris kondíciókat tovább lazító jegybank már két éve prociklikus gazdaságpolitikát folytat, ez hosszabb távon nem tartható fenn, mert ez a gazdaságpolitika megnövelte a növekedés kockázatait, és egyúttal az egyensúlyi folyamatokat is veszélyezteti.

Rámutatott: a magyar gazdaságot a túlfűtöttség jellemzi, ez leginkább a megfelelően képzett munkaerő szűkösségében jelentkezik, de emellett a termelőkapacitások magas kihasználtsága is akadálya lehet a további növekedésnek.

Kifejtette:

a foglalkoztatás tetőzik, a munkaerő tartalékait már legfeljebb a közfoglalkoztatásban és a külföldön dolgozók körében lehet felfedezni.

Az oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai is egyre inkább rontják a növekedés személyi feltételeit. A költségesebb és kockázatosabb bankhitelek helyett felhasznált megtérülési követelményeket nem támasztó uniós források az elmúlt években felfűtötték ugyan a beruházásokat, de a tőke oldaláról nem növelték meg a magyar gazdaság versenyképességét - mutatott rá. Hozzátette: ezzel párhuzamosan a magyar vállalatok többnyire nem a piacképességhez szükséges fejlesztéseket valósították meg.

Jelezte: az elmúlt években a gazdaságélénkítés minden eszközét maximálisan kihasználta a kormány és a jegybank, emiatt az előbb-utóbb bekövetkező recesszió vagy - rosszabb esetben - válsághelyzet idején már nem marad tér a külső hatásokat ellensúlyozó, a növekedést erősítő anticiklikus gazdaságpolitikára.

Várhegyi Éva a monetáris politikáról elmondta: 2019 márciusában lejár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének mandátuma, de ez várhatóan nem hoz érdemi változást a monetáris politikában. A monetáris tanács meghirdette ugyan a monetáris politika fokozatos normalizálását, ám az alapkamat 0,9 százalékos szintjét 2019-re is megfelelőnek látja az inflációs cél tartásához. A nemzetközi pénzpiacok, esetleg a forint gyengülésére spekuláló befektetők hatására azonban szűkítheti a piaci folyamatokra ható kamatfolyosót a monetáris tanács, amivel a változatlan alapkamat mellett is a pozitív tartományba emelheti az MNB egynapos betéti kamatát. A piaci kamatok és a hosszabb lejáratú állampapír-hozamok emelkedése várhatóan folytatódik - fűzte hozzá Várhegyi Éva.

Úgy ítélte meg: a jegybank által az Inflációs jelentéssel párhuzamosan bejelentett nhp fix program a vállalkozások számára monetáris lazítást jelent, mivel az MNB azt 0 százalékos kamaton nyújtja a kereskedelmi bankoknak, a hitelintézetek pedig 2,5 százalékos kamattal adják tovább a kis- és középvállalkozásoknak, miközben az infláció várhatóan már 3 százalék körül lesz.

Várhegyi Éva kiemelte: 2018 hátralévő részében nem várható a forint árfolyamának érdemi korrekciója. Az MNB a kommunikációjával nem erősíti a magyar fizető eszközt, ezért a Pénzügykutatónál arra számítanak, hogy az idén év végére 324 forintot, éves átlagban pedig 320 forintot ér egy euró, jövőre éves átlagban 325 forint/eurós árfolyamot várnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×