Amint a folyamatban lévő nagyberuházások megkezdik a termelést, az export növekedési üteme jelentősen meghaladja majd az importét – vélekedett Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője, és Kuti Zsolt, a jegybank monetáris politika és pénzpiaci elemzések igazgatóságának vezetője.

A hazai belső kereslet leginkább importintenzív része – a fogyasztás és a beruházás – fog emelkedni – mondta Balatoni András. A beruházásban amúgy is jelentős az import, általában nyugatról veszünk fejlett technológiájú gépeket, és ezek a beruházási javak később termelni fognak, és hozzájárulnak az ipari teljesítményhez és a szolgáltatások bővüléséhez. Ezen kívül a fogyasztásbővülését szerkezetét vizsgálva látható, hogy elsősorban a tartós és a félig tartós termékek fogyasztása növekszik, ezek pedig javarészt importból származnak. Ezért gondoljuk, hogy az import dinamikusabban bővülhet, mint az export– tette hozzá.

A nettő export növekedési hozzájárulása ezért idén negatív lesz, 2020-ban azonban – köszönhetően annak, hogy a jelenlegi beruházások elkezdenek termelni – pozitívba fordul át.

Kuti Zsolt a hazai külkereskedelmi egyenleg elmúlt időszakban történt csökkenésére hívta fel a figyelmet. Szerinte ez a jelentős, 3 százalék körüli csökkenés – a fogyasztás és a fogyasztási import növekedése mellett – a gépimporthoz, a nagyberuházáshoz volt köthető. Amikor ezek kifutnak és a kapacitások termelőre fordulnak, akkor az export gyorsabban növekszik majd, mint az import. Ez összességében a a folyó fizetési mérleg javulásához volt köthető – értett egyet kollégájával a szakértő.

"Az előrejelzési horizonton és még hosszabb időre is aktív oldalon maradunk, ami stabilizáló, érdemi sérülékenység-csökkentő tényező egy gazdaságban"

- jelentette ki Kuti Zsolt, hozzátéve, hogy a mostani "turbulens" időszakban fontos differenciálási szempont volt a különböző országok között az, hogy kinek milyen a folyó fizetési mérlege.

Infláció

„Alapvetően a júniusi előrejelzési pályánknak megfelelően alakul a fogyasztói árindex szintje”

– fogalmazott Balatoni András, hozzátéve: egyedül a feldolgozatlan élelmiszereknél volt magasabb az áremelkedés, mint amennyire korábban számítottak. Szerinte az idei évben, illetve jövő év elején várható csupán áremelkedés a területen.

A szakértő szerint az új költségvetésben foglalt egyes rendelkezések is növelhetik a hazai maginflációt: ilyen a jövedéki adó három lépésben történő emelése, illetve a tartóstej áfájának csökkentése. A jegybank mégsem változtatott az inflációs előrejelzésen, hiszen a maginfláción kívüli termékek esetében visszafogottabb dinamikát várnak a szakértők. „A fegyelmezett költségvetési politika alapvetően az árakra is kedvező hatást gyakorol” – tette hozzá.

Balatoni András elárulta: 2019 közepén fenntartható módon és szerkezetben elérhető az inflációs cél, ehhez azonban további maginfláció-emelkedés kell, hogy 3 százalékra – és ne alá – süllyedjen az árindex. A dinamikus háztartási fogyasztásbővülés keresleti oldalon fokozatos inflációemelkedést eredményez az inflációs alapmutatókban, így elérhető a cél.