Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay.com

Az uniós forrásoktól is függhet a magyar euró bevezetése

Akár 2019 végére vagy 2020 elejére is teljesítheti Magyarország az euró bevezetésének feltételeit. Magára a bevezetésre a 2021-22-es dátum lehetne reális, amennyiben megvan erre a politikai szándék - mondta az InfoRádiónak a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének tudományos segédmunkatársa.

Szijártó Norbert, az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos segédmunkatársa szerint, ha a nagyon komoly technikai kritériumokat, a maastrichti konvergencia-kritériumokat nézzük, akkor

Magyarország teljesíti azokat a numerikus jelleggel megfogott kritériumokat,

amik az inflációs rátára, a hosszú távú kamatlábra, a közpénzügyi rendszerre, a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkoznak. Ezeket a kritériumokat az elmúlt két-három évben is teljesítette, ahogy például Csehország és Lengyelország is közel van ehhez.

"Magyarország az árfolyamstabilitásra vonatkozó kritériumot nem teljesíti,

ami azt mondja, hogy két évet el kell tölteni nagyobb volatilitás nélkül az ERM-II-nek nevezett európai árfolyamrendszerben" - mondta Szijártó Norbert. Álláspontja szerint a legkorábbi időpont az euró bevezetésre akár 2019 közepe, 2020 eleje is lehet.

"Az Európai Bizottság terveiben elég konkrétan szerepel az, hogy szeretnék ösztönözni a kimaradó országokat - akár pénzügyi instrumentummal is -, hogy belépjenek az eurózónába"

- tette hozzá a szakértő, kiemelve, hogy a tervek szerint ezt az elkövetkezendő hét éves programozási időszakba fogják beépíteni. Ha egy ország komolyan szeretné bevezetni az eurót, akkor ehhez lesz egy elképzelés, hogy az Európai Bizottság mennyi pénzt tud biztosítani erre.

Mikor lehet euró Magyarországon?

Szijártó Norbert szerint nagyjából az idei év második felében, jövő év folyamán világossá válik, hogy a 2021-27-es időszak hét éves programozási periódusa milyen elemekből fog felépülni.

"Magyarország szempontjából az a kérdés, hogy kohéziós források tekintetében mennyi pénz fog rendelkezésre állni,

illetve az, hogy a konvergenciát segítő pénzügyi instrumentumból mennyi állhat Magyarország segítségére, ha szeretné bevezetni az eurót.

2019 második felére lehet majd nagyjából tudni a pontos számokat, ami után szükség lesz egy politikai döntésre - véli az elemző.

"Magyarország vagy kimondja, hogy nem szeretne részt venni az eurózónában, és akkor elesik a konvergenciát segítő pénzektől, vagy azt mondja, hogy szeretne részt venni az eurózónában, akkor egy 2021-22-es bevezetés elképzelhető"

- summázta Szijártó Norbert.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×