Célzottan kiválasztott adózók ellenőrzése, a jelenben zajló gazdasági események vizsgálata, az áfára koncentráló adóellenőrzések, az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (ekáer), az online pénztárgép rendszer és a nemzetközi adatok beépítése a kockázatok feltérképezésébe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új ellenőrzési rendszere többek között ezekre az elemekre épül – közölte Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A fél évvel ezelőtt kezdődött átalakítás eredményeként már most kevesebb ellenőrzéssel több kieső költségvetési bevételt sikerült feltárni, mint egy évvel ezelőtt.
Az ellenőrzések számának növelése helyett a több forrásból származó adatok és információk elemzésével a kockázatos tevékenységek és kockázatos adózók feltérképezése került a fókuszba. Az évekkel ezelőtt indított, elhúzódó ellenőrzések mintegy 90 százalékát lezárták a NAV munkatársai, és a felszabadult kapacitások a valós idejű gazdasági események vizsgálatára koncentrálódnak. Ez megkönnyíti a színlelt ügyletek tisztázását, a haszonhúzók felelősségre vonását, és növeli a költségvetésnek okozott kár megtérülési esélyét – hangzott el a hatóság első fél évének eredményeit ismertető eseményen.
Az általános forgalmi adóval kapcsolatos ellenőrzések kiemelt szerepet kapnak, ugyanis meg kell akadályozni a jogalap nélküli kiutalásokat, amelyek jelentős kárt okoznak a költségvetésnek.
Az ekáer egyrészt a kockázatok feltárást támogatja, másrészt segíti az utólagos ellenőrzéseket. Az online pénztárgépekből nyert adatok célzott kiválasztásra és a jelen gazdasági ügyleteinek ellenőrzésére adnak lehetőséget.
A székhelyüket áthelyező, illetve a képviselőiket cserélő adózókat szintén kockázatelemzésnek alá veti a NAV, kiemelt figyelmet fordítva azokra a társaságokra, amelyek cégtemetőkkel kerülnek kapcsolatba.
A több mint 105 ezer adószakmai területen végzett vizsgálat közül 85 ezer 700 célvizsgálat, 17 ezer 600 pedig utólagos ellenőrzés volt. A NAV az utólagos ellenőrzések során 383 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel, ez több mint 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbi 341 milliárdot, miközben az ellenőrzések száma 11%-kal kevesebb volt.
Az első félévben 47 209 ellenőrzés érintette az áfát, ebből 31 970 kiutalás előtti, 15 239 utólagos áfavizsgálat volt. A kifejezetten áfaellenőrzésként indított, kiutalás előtti 2 813 adóellenőrzés 84,5%-a zárult megállapítással, 23 milliárd 200 millió forint nettó adókülönbözetet tárva fel. Ez ellenőrzésenként átlagosan 1,2 millió forinttal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A kifejezetten áfaellenőrzésként indított 12 712 utólagos ellenőrzés 59,4%-a zárult megállapítással, 313 milliárd 900 millió forint feltárt nettó adókülönbözettel. A belföldi áfaösszesítő jelentés adatai alapján feltárt nettó adókülönbözet 25 milliárd 400 millió forint volt. A csökkentett áfakulcsú sertéshús-kereskedelem területén 96 vizsgálat fejeződött. Az adóellenőrzések mindegyke megállapítással zárult, 239 millió forint nettó adókülönbözet feltárásával.
Az ekáer-adatok felhasználásával 5 945 ellenőrzést folytatott le a NAV adószakmai területe, ebből 691 bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés volt. A feltárt nettó adókülönbözet 16 milliárd 265 millió forintot tett ki.
24 539-szer vizsgálták az online pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a revizorok. Ezek 22%-a zárult megállapítással, összesen 495 millió 800 ezer forint mulasztási bírságot kellett kiszabni. Az ellenőrzések 80%-a, 19 567 eset kapcsolódott nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség ellenőrzéséhez, ennek 20%-a zárult megállapítással.
Forgalomszámlálást 2 044 esetben alkalmaztak az ellenőrök, 5 395 esetben vizsgálták a készpénzkészlet és a pénztárgép adatainak egyezőségét. A revizorok a vizsgálatok 25,3%-ánál találtak eltérést, és 75 millió 300 ezer forint értékben szabtak ki mulasztási bírságot. Az egy vizsgálatra jutó bírság összege 55 ezer 100 forint volt.
Az adószakmai terület 867 bűncselekmény gyanúját tárta fel és 513 büntetőfeljelentést tett mintegy 26 milliárd 76 millió forint elkövetési értékben. Ezek között a költségvetési csalás és a hamis magánokirat felhasználása volt a legjellemzőbb bűncselekmény.
