Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Kopint-Tárki: Véget ért a lejtmenet a feldolgozóiparban

A Kopint-Tárki tavaszi feldolgozóipari konjunktúratesztje kedvező változásokat mutat az ágazatban: mind a jelenlegi helyzetet, mind a kilátásokat mérő indikátorok elmozdultak a tavaly téli mélypontról, és bár egyelőre nincs növekedés, a zuhanás legalább megállt.

A Kopint-Tárki csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti, hogy a konjunktúrabarométer a januári 31 pontról áprilisban 54-re, a bizalmi index 40 pontról 53 pontra emelkedett. Az 50 pont körüli teljesítmény jelenti a stagnálást az ágazatban, az ennél kisebb érték zsugorodásra utal.

A hirtelen javulás kedvező jel, hatását azonban két szempontból is óvatosan kell értékelni - hívja fel a figyelmet a Kopint-Tárki. Egyrészt az index emelkedése rendkívül alacsony szintről történt, hiszen a januári 31 pontos barométer-index az elmúlt 25 év konjunktúra-tesztjei között a legalacsonyabb értéket jelentette. A 2013 áprilisában mért 53-54 pontos érték pedig csupán a 2008 őszi, a válság kitörését közvetlenül követő időszak szintjét érte el. A mostani index tehát még messze van egy kiegyensúlyozott gazdasági helyzetet jellemző indikátortól. Másrészt, ma még nem lehet megítélni, hogy vajon tartós javulásról vagy átmeneti kiugrásról van-e szó - olvasható a közleményben.

A problematikus tényezők rangsora nem változott, továbbra is a kereslethiány a legsúlyosabb akadály a vállalatok számára, és a gazdasági környezet bizonytalansága sem csökkent, csakúgy, mint a nem világos gazdasági rendeletek okozta aggályok.

A finanszírozási környezet alig javult, a késztermék készletszintek pedig összességében emelkednek. A felmérés adataiból inkább arra lehet következtetni, hogy elsősorban azoknak a vállalatoknak javultak a kilátásai, amelyek eddig is legalább közepes állapotban voltak. Azoknál a cégeknél, amelyek 2-4 negyedévvel korábban rossz helyzetben voltak, ez érdemben most sem változott.

A közlemény szerint a mutatók hirtelen felívelését a Kopint-Tárki ágazati előrejelzése nem támasztja alá teljes egészében. A rendelésállományok több ágazatban is csökkentek az év elején, a termelés pedig a legtöbb ágazatban visszaesett az elmúlt év azonos időszakához képest.

Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor súlyos recessziója nem ért véget, és bár lassulni látszik a termelés zuhanása, az ágazat még így is komolyan rontja a magyar feldolgozóipar mérlegét, amelyet a járműipar várható bővülése valószínűleg nem tud ellensúlyozni - írja a Kopint-Tárki, hozzátéve ugyanakkor, hogy idén az alacsonyabb inflációs környezet javíthatja a beruházási kedvet. Ez utóbbira az alacsony kamatok is pozitív hatással vannak, valamint a jegybank és a kormányzat kis- és közepes vállalkozásokat segítő programjai is kedvezőek, feltéve, ha a vállatok megfelelnek a velük szemben támasztott kritériumoknak.

A Kopint-Tárki a feldolgozóipar több ágazatának várható ipari termelésére is becslést adott. E szerint 2013 második negyedévében csak a vegyi anyagok és termékek gyártásában lehet növekedés, míg a járműgyártás, a villamos-berendezés-gyártás valamint a fafeldolgozás, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység alágban stagnálhat a termelés. A textil-, a gyógyszer, a gépek, illetve a számítógép, elektronikai termékek gyártásában csökkenéssel számol a Kopint-Tárki.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×