A MOL közleményéből kiderül: az magyar olajipari cég úgy értelmezi, hogy a Surgutneftegas vonzó pénzügyi befektetési lehetőségnek tartja a vállalat részvényeit. A MOL ugyanakkor változatlanul saját stratégiáját kívánja folytatni, melynek célja a részvényesi értékteremtés és a csoport fenntartható növekedésében érdekelt más jelentős érintett felek érdekeinek védelme.

A múltban különböző vállalatokkal folytatott megbeszélések során a MOL mindig egyértelműen kifejezte, hogy a stabil, kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést kínáló partnereket részesíti előnyben. A Surgutneftegas és a MOL között nem volt és jelenleg sincs sem stratégiai, sem üzleti kapcsolat, és ennek megfelelően nem értelmezhetők a Surgutneftegas közleményében szereplő szándékok. A MOL Igazgatósága a Surgutneftegast pénzügyi befektetőnek minősíti, és így a két pénzügyi részvényese közötti tranzakciót nem kívánja kommentálni. - tették hozzá.

Okok és következmények

Várhatóan lesznek háttértárgyalások a két cég között - vélekedett az InfoRádiónak nyilatkozva Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője, aki szerint akár az is elképzelhető, hogy az orosz fél már az áprilisi közgyűlésen jelen lesz.

A szakértő a Portfolio.hun megjelent véleményében kifejtette: több okkal is magyarázható az oroszok megjelenése a MOL-ban, és számos következménnyel járhat.

Kedvező esélyt kínált a beszállásra a válság, az osztrák fél beszorult pakettje és Magyarország meggyengült pozíciója - vélekedett. Szerinte azért is volt racionális az orosz cég lépése, mert így a köztudottan kevésbé oroszbarát jobboldal hatalomra lépése előtt szereztek befolyást a magyar és a közép-európai régióban.

A Surgutneftegaz ráadásul egyetlen ügylettel nem csupán a MOL-ban, hanem rajta keresztül horvát INA-ban, a TVK-ban és a szlovák Slovnaftban is részesedéshez jut. Mindennek tetejében a MOL orosz területen lévő olajmezői, valamint a magyar gáz- és olajkitettség komoly tárgyalási pozícióba helyezi az oroszokat a MOL-lal és a magyar állammal szemben.

Kérdés, hogy milyen háttér-megállapodás jön létre a MOL, az orosz fél és a magyar állam között.Egy esetleges háttér-megállapodás lecsökkenti egy MOL-ra vonatkozó vételi ajánlat megtételét, ami rövid távon limitálja a magyar olajcég részvények további jelentős emelkedését, de a részvény így is felülteljesítő lehet a következő pár hetes-hónapos időszakban, mert az orosz jelenlét és a háttér-megállapodással kapcsolatos találgatások folyamatos sztorit szolgáltathatnak a közeljövőben - hangsúlyozta Sarkadi Szabó Kornél.

Mekkora a MOL új orosz tulajdonosa?

Igazi tőkepiaci csemegét jelent a MOL új nagytulajdonosának, az orosz Surgutneftegasnak a honlapja - írja a Portfolio.hu, amely szerint a csúcspontot a 111 oldalas negyedik negyedéves gyorsjelentés jelenti, melyben az eredmény-kimutatást és a mérleget nem találhatjuk meg.

A 2007-es éves jelentésből azonban a Surgut méretére vonatkozó információ morzsák tetten érhetőek, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak a MOL számaihoz hasonlítjuk.

A Surgut olajtermelése teljesen más kategóriába esik, mint a MOL-é (az INA nélkül, de az INA-val együtt is hasonló az eltérés). A Surgut közel 65 ezer tonnás tavalyi eredményével az összes orosz olajcég együttes termelésének 13 százalékát adta, tehát orosz viszonylatban is jelentős játékosnak számít.

A gáztermelés tekintetében azonban már kisebb a különbség. A Surgut gáztermelése az orosz olajcégek együttes gáztermelésének 24 százalékát teszi ki (14 milliárd köbméter a MOL alig valamivel több, mint kétmilliárdjával szemben). A MOL és a Surgut finomítói kapacitása azonban még azonos kategóriába esik, sőt, az INA-t is figyelembe véve a MOL kapacitása meg is haladja a Surgutét (23 millió tonna a húszmillióval szemben).

A 2007-es nettó profitok a fentieknek megfelelően szintén nem azonos nagyságrendűek: a MOL nettó profitja 800 millió euró volt 2007-ben - szemben a Surgut 3,5 milliárd eurójával.