eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 28. vasárnap Valéria

Allianz: mérsékelt növekedés várható Közép-Kelet-Európában

Visszafogott gazdasági növekedésre számíthat az elkövetkező évek során Közép-Kelet-Európa, különösen az olyan jelentős belső egyensúlyhiánnyal küzdő országok, mint amilyen Lettország vagy Ukrajna - közölte az Allianz Csoport.

A közlemény idézi Michael Heise vezető közgazdászt, aki szerint összességében a felzárkózási folyamat folytatódik, de lassúbb ütemben. Úgy vélte, az idén nyilvánvalóvá válnak az egyensúlyhiány következményei, s lesznek olyan országok, ahol igen komoly zökkenőkkel kell majd számolni.

Az elemzés szerint, mivel több bank még mindig azzal küzd, hogy a pénzügyi válság következményeit a saját mérlegében kezelni tudja, elég valószínűtlennek látszik, hogy a kölcsönzés a közeljövőben megint beinduljon olyan dinamikus módon, mint a válság előtt. Ez pedig nem jó hír a régió növekedésének szempontjából. A 2004 és 2008 között tapasztalt 6 százalék körüli növekedési ráták helyett csak a 4 százalék körüli értékek látszanak reálisnak.

A közlemény szerint az utóbbi években lenyűgöző fejlődési rátákat produkáltak a régió országai: 2004 és 2008 között Lengyelország reál GDP-je évi átlagban 5,3 százalékkal nőtt, míg Oroszországé átlagosan évi 7 százalékkal. Lettországé pedig egy-egy évben a 10 százalékot is meghaladta.

Az elemző szerint ezeknek a magas növekedési rátáknak az egyik fő mozgatórugója a hitelek masszív növekedése volt, s az évi 20-40 százalék közötti hitelnövekedési-ráták inkább szabálynak számítottak, mint kivételnek. Tavaly azonban véget ért a fellendülés, és elég kemény volt a földet érés - olvasható a közleményben, amely szerint néhány ország már most is recesszióban van. Másoknál pedig hamarosan bekövetkezik a visszaesés. Az elmúlt néhány hónapban Magyarország, Lettország, Belorusszia és Szerbia kénytelen volt az IMF-hez fordulni pénzügyi segítségért, kölcsön vagy pedig azonnal lehívható hitelkeretek formájában.

A válság megváltoztatja a fejlődési pályát

A közgazdász véleménye szerint a 2008. évi pénzügyi válság olyan esemény, amely hosszú évekre megváltoztatja a fejlődési pályát. A világgazdaság válaszút előtt áll, s most a gazdaságpolitikát kell korrigálni annak érdekében, hogy a világgazdasági egyensúly javulhasson. Új módon kell kezelni a kockázatokat, és meg kell szüntetni a jelenlegi szabályozási és kormányzati keretrendszerből szükségszerűen következő, a ciklikusságot erősítő tendenciákat. Vissza kell szorítani a rövid távú szemléletet, és egy átfogó, hatékony piaci rendszert kell bevezetni, amely a hosszú távú befektetőknek kedvez.

A pénzügyi válság a végét jelzi annak a korszaknak, amelyben az üzleti modellek rövid távú hitelfinanszírozáson és bonyolult pénzügyi technikák alkalmazásán alapultak. Több éves csillagászati növekedés után a pénzügyi szektornak most azzal a feladattal kell szembesülnie, hogy a méretét a gazdasági alapok által megszabott értékre csökkentse, de az elemzés szerint mindenekelőtt a bankszektornak kell szembesülnie egy történelmi konszolidációs folyamattal.

A közlemény szerint végső soron a válság egyik következménye az lesz, hogy a prudens pénzügyi üzleti működés alapelveit ismét általánosan fogják alkalmazni.

Címlapról ajánljuk
Ő volt az egyik leggazdagabb orosz egyenruhás. Most rács mögé kerül
tudósítónktól

Ő volt az egyik leggazdagabb orosz egyenruhás. Most rács mögé kerül

Ő volt az egyik leggazdagabb orosz katona. Most rács mögé kerül. Oroszországban őrizetben várja az ellene induló korrupciós nyomozást Tyimur Ivanov védelmi államtitkár, akit az egyik leggazdagabb egyenruhásként írtak le. Igatlanportfólió, autókollekció, svájci síelések és a celebekkel való bulizás – a hivatalnok playboyhoz méltó életet élt.

Nagy meglepetés várható az áprilisi diktálós gázszámláknál

A fura április, sőt tavasz miatt meghökkentő gázszámlákat kaphatnak a diktálós fogyasztók. Mindez azért érdekes, mert ezrek kaptak az elmúlt két hónapban mínuszos számlákat főleg a nagy meleg miatt. Az elmúlt 10 nap szokatlan hidege fordított esetek is hozhat. Megpróbáljuk elmagyarázni, hogy miért.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Háborús eszkaláció, egyelőre szóban

Háborús eszkaláció, egyelőre szóban

Mégis mi a csuda ütött Emmanuel Macronba? A francia államfő Ukrajnába csapatok küldését belengető mondatai után a fél világ, és egész Franciaország, ezt találgatta. Bármi is volt mögötte, Putyin elnök rögvest jelezte: Moszkva – a maga atomhatalom mivoltában – áll elébe. Mire Macron válasza sem késett: Párizs cseppet sem fél, neki is méretes atomarzenál áll a rendelkezésére. Diplomáciai körökben rég volt példa ennél kevésbé épületes, és főleg ennél veszélyesebb eszmecserére. Ami kérdések tömegét veti fel: mi motiválja Macront, ki miként reagál a nyugati szövetségben, mit szól az egészhez az Egyesült Államok? És leginkább: vajon immár tényleg közvetlen hadviselő féllé válhat-e a NATO?

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 28. 06:56
×
×
×
×