Egyelőre annyit tudni, hogy a törvényjavaslat három elemet tartalmaz: a távhő-kompenzáció rendszerét, energiatakarékossághoz támogatási lehetőségeket, valamint az energiaszolgáltatók megadóztatását.

Amit a kompenzációról tudni lehet: távhő-támogatást mindenki kapni fog, aki távfűtött lakásban él. Ahol az öregségi nyugdíjminimum 3,5-szeresénél több a jövedelem ott fix összegű lesz a támogatás, lakásonként 1.150 forint, az ez alatt lévő négy kategóriában - amelyeket szintén az öregségi nyugdíjminimumhoz viszonyítanak - fogyasztástól függ majd a támogatás mértéke, gigajoulonként 2.184 forint.

A miniszterelnöki nyilatkozat szerint már októberben kapnák ezt a támogatást a távfűtött lakásokban élők, az erről szóló szabályozást a kormány egyelőre rendeletben szabályozná.

Kormányzati információk szerint egy átlagos áremelés esetén - amely Budapesten 8,8 százalékos többen lesznek olyanok, akiknek olcsóbb lesz a lakásuk fűtése, mint szeptemberben és a legfelső kategóriában is mindössze átlagosan 3 százalék lesz az áremelkedés mértéke.

A törvényjavaslat tartalmazza azt is, hogy önerő nélkül önkormányzati vagy állami támogatással bárki belekezdhet a fűtési rendszer felújításába, hogy a távhő mérhető és szabályozható legyen a lakásában. Az, hogy miből fizetné a kormányzat a támogatást, egyértelmű. Az energiaszektorban tevékenykedő cégekre vetnek ki adót, igaz, csak 2 évig.

Ennek részleteiről egyelőre mindössze annyit tudni, hogy a paksi atomerőművet kivéve, valamennyi áram- és földgázkereskedő, kitermelő (vagyis a Mol), illetve szolgáltató, valamint erőmű nyereségére 2009-2010-ben, 8 százalékos többletadót vetnének ki, azzal a céllal, hogy elvonják a szóban forgó cégeknek, az energiaárak emelkedéséből származó extraprofitját. Azt, hogy miért csak 2 évről van szó, és 2 év után mi lesz, támogatják-e a távfűtéses lakásokban élőket, vagy más forrás után néznek, egyelőre nem tudni. A törvényjavaslatot még a hét elején beterjeszti a kormányzat a parlament elé.