eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

A vállalatvezetők 61 százaléka szerint elterjedt gyakorlat a korrupció

A vállalatvezetők 61 százaléka szerint elterjedt jelenség korrupció a gazdasági életben - derül ki az Ernst & Young 34 országra kiterjedő vizsgálatából. Pados Márton, a cég menedzsere elmondta: a magyar válaszadók szerint a korrupció visszaszorításához politikai akaratra, és a politika részéről példamutatásra lenne szükség.

A vállalatvezetők 61 százaléka szerint elterjedt gyakorlat a korrupció - figyelmeztetett Pados Márton, az Ernst & Young vezetője. A cég 34 országban készített felmérést. Mint Pados rámutatott, Kelet-Európában már csak a vállalatvezetők 54 százaléka gondolja így.

A 34 országban a vállalatok 24 százaléka számolt be arról, hogy volt korrupciós esete az elmúlt két évben. Ez a szám Kelet-Európára lebontva már csak 15, Magyarországon pedig csupán tíz százalék. Itthon pedig az összes megkérdezett 38 százaléka gondolja elterjedtnek a korrupciót.

Arra a kérdésre, hogy kértek-e vesztegetési összeget, csúszó- vagy kenőpénzt egy ügylet elnyeréséhez vagy folytatásához, globálisan a vállalatok negyede válaszolt igennel, Kelet-Európában viszont 18, itthon pedig ismét csak 10 százalék.

Ezzel ellentétben mind a teljes, mind a kelet-Európai, mind a magyarországi felmérés keretében ugyanannyian válaszoltak igennel arra a kérdésre, szenvedtek-e már hátrányt amiatt, mert versenytársuk a korrupció eszközeihez folyamodott, megvesztegette a döntéshozókat. Ez pedig 18 százalék.

Pados Márton kifejtette, a vállalatvezetők szerint a törvényi háttérrel nincs baj, inkább annak betartatása hagy maga után kívánni valót.

Az igazgató szerint a korrupció ellen a tudatosság fokozásával, a döntéshozók oktatásával lehet küzdeni, valamint szükség van belső ellenőrzésekre, és át kell világítani a vállalat nevében eljáró ügynököket is. Persze a korrupció elleni küzdelem politikai akaratot is kíván.

Mint rámutatott, a vállalati szféra nagy dilemma előtt áll: "ha én nem csinálom, akkor majd csinálja helyettem más". Ezért szerinte az üzleti szereplők közti összefogásra lenne szükség, erre pedig külföldön egyre több példa van.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 11:39
×
×
×
×