Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Bevásárolt a MOL Boszniában

A MOL-INA konzorcium aláírta a szerződést Bosznia-Hercegovina kormányával az Energopetrol 67 százalékos tulajdonának megszerzéséről - közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde Honlapján.

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója a szerződéskötést kommentálva elmondta, hogy a tranzakció jól mutatja a MOL és az INA sikeres együttműködését, és teljes mértékben illeszkedik a meghirdetett stratégiához.

A szerződés szerint a MOL-INA-konzorcium tőkeemelés útján válik az Energopetrol 67 százalékos tulajdonosává. A tőkeemelés pénzügyi forrásként szolgál az Energopetrol hiteleinek visszafizetésére.

A MOL-INA-konzorcium újonnan kibocsátott Energopetrol-részvényeket jegyez 60 millió konvertibilis márka értékben, ami 8,44 milliárd forint.

A jegyzést követően a MOL-INA-konzorcium részesedése 67 százalék, a szövetségi kormányé 22 százalék lesz az Energopetrolban, a fennmaradó 11 százalék a kisrészvényesek tulajdona.

Az Energopetrol 64 töltőállomást birtokol és üzemeltet Bosznia-Hercegovinában.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×