A tengerentúli utazásokon már most is előfordul, hogy tíz órát vagy még annál is többet kell egy helyben ülnünk, az egyre zsúfoltabb repterek pedig azt mutatják, hogy sokan vágynak is a repülős utazásokra annyi év kihagyást követően.

Testünk azonban másképp működik utazómagasságon: erre számíthat az a CNN cikke szerint, akik hosszú időt tölt a levegőben.

Folyadékhiány

A hosszú repülőutak egyik leggyakoribb velejárója a dehidratáltság. Torkunkban, orrunkban és bőrünkön is érezhetjük, hogy kiszárad, ha hosszan repülünk: minél tovább, annál valószínűbb, hogy érezni fogjuk ezt a hatást, melynek oka a kabin levegőjének alacsony páratartalma. A benn keringetett levegő nagy részét kívülről szívja be a repülő szellőzőrendszere, utazómagasságon pedig nincs túl sok nedvesség abban.

Ezt a hatást fokozhatja, hogy odafenn nem iszunk eleget, vagy túl sok alkoholt fogyasztunk, ami kiszárít. Fontos repülés közben is a megfelelő folyadék-utánpótlás, ezért beszállás előtt és utazás közben is oda kell figyelni arra, hogy elegendő vizet igyunk.

Bedugul a fül, fájhat a has

A kabinban változik a légnyomás, és a testünkben levő gázok reagálnak erre. Ez okozhat fülfájást is a dobhártyára nehezedő nyomás változásával, de fejfájáshoz és haspuffadáshoz is vezethet. Álmosabbnak is érezhetjük a repülőben magunkat, mivel kevesebb oxigénhez jutunk ott, mint a földön. Testünk erre működésének lassításával reagál, ami álmosságot generál.

A jó hír az, hogy mivel ezeket a tüneteket az emelkedés és a süllyedés okozza, a hosszabb repülőutakon nem jelentősebbek, mind a rövideken.

A vérrögök veszélye

A hosszasan egy helyben ülő testhelyzet vérrögök kialakulásához vezethet, melyek mélyvénás trombózist vagy tüdőembóliát is okozhatnak. A következő rizikófaktorok növelik a vérrögök kialakulását:

• magasabb életkor
• elhízás
• családon belüli hajlam előfordulása
• bizonyos véralvadási rendellenességek
• daganatos betegség
• ha a közelmúltban hosszasan volt valaki fekvőbeteg, vagy nemrég műtötték
• terhesség vagy közelmúltbéli szülés
• szájon át szedett fogamzásgátló vagy hormonterápia

A vérrögösödés kialakulása a hosszabb repülések alkalmával nagyobb, mint a rövidebb utakon. Négy óra fölött kétóránként 26 százalékkal nő a rizikó. Segít, ha időről időre felállunk repülés közben, átmozgatjuk magunkat, valamint elég vizet iszunk, de az alkoholt mellőzzük. A kompressziós harisnya viselése is védő hatást fejthet ki.

A vérrögök kialakulásának nem a repülőút közben, hanem azután vannak jelei, így ha egy lábon tapasztalt fájdalom és dagadás, mellkasi fájdalom, köhögés vagy nehézlégzés jelentkezik repülés után, indokolt az orosi vizsgálat.

Sugárzásnak is kitesszük magunkat

A levegőben tapasztalható további veszélyek közt van a jet lag, amely a hosszabb járatoknál alakul ki jellemzőbben, emellett nagyobb kozmikus sugárzásnak is vagyunk kitéve a levegőben, ami a termékenységgel kapcsolatos problémák kialakítása mellett a daganatos betegségek kialakulásának rizikóját is hordozza, de pontosan nem tudjuk, mekkora veszélyt jelent.

Tény továbbá, hogy a repülőgép kabinjában órákra összezárva könnyebben elkaphatunk egy sor betegséget, köztük a koronavírust is.

Így érdemes készülni

Repülés előtt tehát érdemes átgondolni, milyen gyakorlatok alkalmazásával tudhatjuk magunkat a lehető legnagyobb biztonságban odafenn, akinek pedig kétségei vannak, az konzultáljon orvosával arról, mennyire ajánlott számára a közlekedés ezen formája.

Az igazán hosszú repülőutak még a jövőt jelentik, de bármilyen messzire is utaztunk, ha a repülést követően újonnan megjelenő, aggasztó tüneteket tapasztalunk, szintén érdemes felkeresni orvosunkat.