Vérrögök a koronavírus elleni oltás felvételét követően is kialakulhatnak a szervezetben, de jelentősen kisebb erre az esély egy, az Egyesült Királyságban elvégzett felmérés szerint: a vérrögösödés kialakulásának megelőzésére a vakcina felvétele a legjobb mód a svéd kutatók szerint.

A szakemberek a BBC cikke szerint arra voltak kíváncsiak, milyen hosszan áll fenn a vérrögösödés megnövekedett rizikója a fertőzést követően, illetve arra is, hogy az egyes hullámokban megfertőződött emberek esetében eltérő-e a kockázat mértéke.

Így fest a megnövekedő rizikó

Hogy mindezt kiderítsék, egymillió, Svédországban 2020 februárja és 2021 májusa közt megbetegedett személy egészségi állapotának alakulását követték nyomon, majd az adatokat négymillió olyan emberével hasonlították össze, akik nem voltak koronavírusosak. A kontrollcsoport nem és életkor tekintetében megfeleltethető volt a betegek csoportjának.

A kialakuló rizikófaktorok a következőképpen írták le:

• vérrögök a lábban vagy mélyvénás trombózis, legfeljebb három hónapig.
• tüdőembólia legfeljebb hat hónapig.
• belső vérzés, például stroke, legfeljebb két hónapig.

A koronavírussal meg nem fertőződött emberekkel összehasonlítva a következő megállapításokat tették:

• minden 10 ezer Covid-betegből négynél alakult ki trombózis, szemben minden 10 ezer emberből eggyel azok közül, akik sosem kapták el a vírus, illetve
• 10 ezer Covid-beteg közül körülbelül 17-nél alakult ki tüdőembólia, míg a koronavírusban nem érintett betegek közül 10 ezerből kevesebb, mint egynél.

A súlyos fertőzésen átesők nagy veszélyben lehetnek

A vérrögösödés az első hullámban megfertőződötteket jobban érintette megállapításuk szerint, valószínűleg azért, mert a később hullámok során már fejlettebb volt a betegek kezelése, illetve az idősebbeket ekkorra már jórészt beoltották.

A tüdőembólia kialakulásának rizikója a súlyos betegségen átesők körében 290-szerese volt az általános rizikónak,

és hétszerese annak, amit az enyhe fertőzésen átesőknél tapasztaltak. Az enyhe esetek után a belső vérzés előfordulási esélye nem nőtt meg.

"A oltatlanok számára ez jó ok arra, hogy beoltassák magukat - a vérrögösödés kockázata sokkal nagyobb, mint a vakcináké" - mondja Anne-Marie Fors Connolly, a svédországi Umea Egyetem vezető vizsgálatvezetője.

A magyarázat még nem ismert

A kutatók nem tudják pontosan megmagyarázni, hogy miért alakulhatnak ki a vérrögök koronavírus-fertőzés után, de több elméletük is van. Állhat a háttérben a vírus közvetlen hatása a vérereket bélelő sejtrétegre, a vírusra adott túlzott gyulladásos válaszreakció, vagy az, hogy a szervezet nem megfelelő időpontban termel vérrögöket.

A vakcinák nagyon hatékonyak a súlyos megbetegedés ellen, de a megfertőződést, különösen az omikronnal történőt, kevésbé hatékonyan tudják kivédeni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!