A szakértői bizottság végleges döntése alapján Kapu Tibor lehet az az ember, akit Magyarország hosszú évtizedek után ismét a világűrbe küld, míg a tartalék űrhajós Cserényi Gyula lesz, ők fogják elvégezni a kiképzés utolsó fázisát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május végén. Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, hogy a két kiválasztott még Magyarországon tartózkodik, és egyrészt már a kutatási programban kap feladatot, másrészt sok ismeretterjesztő, népszerűsítő meghívásnak tesznek eleget. Mint fogalmazott, nagyon feszített a menetrendjük, és közben arra is kell figyelniük, hogy az edzéstervüket tartsák, és haladjanak a szakmai feladataikkal is.

Arról is beszélt, hogy az űrhajósokat nemcsak a küldetés idején, hanem már most, a felkészülés során több száz szakember figyeli, és segíti a felkészülését, itthon még a Magyar Honvédség vagy a Terrorelhárítási Központ is részt vesz ebben az munkában. Utóbbi például egy speciális izolációs tesztet állított össze: egy 48 négyzetméternyi, konténerekből összerakott helyre vitték az űrhajósjelölteket.

"A terrorelhárítási szakemberek letakarták a szemüket, szirénázó autóban vitték őket oda, hogy a stresszszintnövelést is szimulálják, majd megérkeztek erre a helyre, ahol nem tudták, hol vannak, nem tudták, miért vannak ott, nem tudták, meddig maradnak, nem tudták, hogy mi a dolguk. Bent volt egy lakótárs, egy TEK-es kolléga, aki az űrállomás szimulációs parancsnoka volt. Hat napig voltak ott, éjjel-nappal, 24 órában kamerákon keresztül figyelték őket kint a szakemberek, köztük a pszichológusok is. Nagyon sok feladatot kellett megoldjanak úgy, hogy nem léphettek ki abból a helyzetből, nem veregethették az ablakot belülről, hogy engedjenek engem ki, vagy ha megtették volna, akkor ott van vége a számukra ennek a feladatnak" – mondta Ferencz Orsolya, és hozzátette, noha igyekeztek kellemetlenné tenni a számukra ezt a hat napot, de kitűnően vizsgázott mind a négy szakember.

A felvetésre, hogy végül mi döntött közöttük, hogy ki lehet az űrhajós, és ki a tartaléka, a miniszteri biztos azt mondta, "sok apró dolog". Rengeteg adat alapján választották ki a két embert, de hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy bármelyik jelölt ne lett volna alkalmas vagy ne lenne majd esetleg később alkalmas űrhajósnak.

A két kiválasztottnak teljesen "kompatibilisnek" kell lennie, ugyanazt a kiképzést kapják, és ha kell, akár az utolsó pillanatban is cserélhetnek, ugyanakkor Ferencz Orsolya kiemelte, már az is nagy dolog, hogy a magyar nemzeti űrhajósprogramban nemcsak űrhajóst, hanem tartalék űrhajóst is jelölhettek, mert az európai űrügynökségi válogatásban van olyan nemzet, amelyik egy űrhajóst nevezhetett.

A két űrhajós most még együtt készül, csak a végén kell őket izolálni, erre vannak nemzetközi protokollok, hogy ha például influenzajárvány tör ki, mindketten ne kapják el a betegséget. Egyelőre közösen dolgoznak, együtt utaznak most az Egyesült Államokba, ahol folytatódik a kiképzési program. Kettőjüknek ráadásul a szakember elmondása szerint harmonikus párost kell alkotniuk, mert csak így tudnak közösen dolgozni. Azt majd az amerikai szakemberek fogják eldönteni, hogy válik szét a kiképzésük, amikor már csak egy űrhajósra fókuszálnak, de Ferencz Orsolya szerint ez az ősz vége felénél előbb nem fog megtörténni.

A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy már körvonalazódik a magyar űrhajós kutatási programja is, ennek jelenleg is zajlik az amerikai partnerrel közösen a véglegesítése.

"Bár nemzeti program, ami óriási lehetőség, hiszen mi osztjuk be a saját űrhajósunk idejét, de csak olyan kísérlet, eszköz és kutatás kerülhet fel az űrállomásra, amit a nemzetközi partner is engedélyez, ez tehát azt jelenti, hogy egy folyamatos egyeztetésben vagyunk" – mondta, és hozzátette, párhuzamosan az Európai Űrügynökséggel is tárgyalnak, ezért kért ebben még türelmet. A kutatási programot azért is kell pontosan összeállítani, mert egyrészt 144 ezer dollár az óradíj az űrhajós munkaidejében, másrészt az idejük nagyon feszített, napi nyolc órányi munkát lehet beiktatni, nyolc óra a pihenés, regeneráció, és van egy olyan nyolc óra, amikor részt kell vegyenek az űrállomás fenntartásában, illetve van egy pihenőnap, amikor a héten egyszer a családjukkal, önmagukkal tudnak foglalkozni.

A pihenést nehezíti, hogy ha az űrállomás működik, akkor nem csendesedik el, 50-60-70-80 decibeles zajszintre is fel tud ugrani a gépek zaja. "Ez egy gép, amiben az emberek élnek. Nagyon zajos" – mondta, és jelezte, ebben kell tudni odaszíjazva magukat az ágyhoz aludni az űrhajósoknak, ezért is az inszomnia valós probléma egy részüknél. De felidézte azt is, hogy Simonyi Károly, aki kétszer két hétig volt az űrállomáson, arról számolt be, hogy remekül tudott aludni. Aztán előfordulhat a tengeribetegséghez hasonló űrbetegség is, ez űrhajósonként változó mértékben van jelen.

Relatív űrhajóshiány van Ferencz Orsolya szerint, mert ha komoly az a terv, hogy az európai–amerikai és a kínai–orosz együttműködő csoport is 2030-ra állandó jelenléttel akar Hold-felszíni bázist kialakítani, akkor ehhez sokkal több űrhajósra lesz tíz éven belül szükség, ezért a most megszerzett magyar képességeket is szeretnék megtartani, mert ez egy olyan szolgáltatás lehet, amely egyben piaci lehetőség is. Ezért a HUNOR programot sem egyszeri projektnek tervezték, hanem a jövőben is szeretnék hasznosítani a rengeteg tudást, tapasztalatot és befektetett energiát, amiből felépül a program. "Én nagyon remélem, hogy a magyar képességekre későbbiekben további programokat tudunk építeni" – mondta a miniszteri biztos.

Arról is beszélt a műsorban, hogy ma már az űrkutatás is globális a korábbi kétpólusú, amerikai–orosz rendszerhez képest. Megjelent Kína és India vagy éppen Izrael, de már magánvállalatok is foglalkoznak az űrhajóépítéssel, űrutazással, viszont az Európai Űrügynökség tagállamai nagyon messze vannak attól, hogy saját űrhajójuk legyen, még tervben sincs, hogy ilyen képességre szert tegyen, ezért jelenleg a saját űrprogramjához más hordozóeszközeit kell igénybe vennie. Fontos feladat lenne az űr közlekedésének a szabályozása, Ferencz Orsolya szerint az Európai Uniónak legalább ezen a területen kellene lépnie, és ez szerepel is. a magyar soros elnökség programjában.

2021-ben elfogadta a magyar kormány a nemzeti űrstratégiát, ennek megvalósításában marad feladat a magyar űrutazás után is. "Elég szép eredményeink is vannak már, de nagyon fontos az, hogy a politikai döntéshozatali szinten és az ország politikai elitjében konszenzus legyen. Ténylegesen azt látom, és ennek nagyon örülök, igazából nincs politikai megosztottság, politikai oldaltól függetlenül látják, hogy ez egy nagyon érdekes, nagyon fontos terület és támogatandó" – mondta a biztos.

Lényeges az űrprogram társadalmi támogatottsága, ezért minden űrügynökség sokat költ kommunikációra, hogy elmagyarázza, mire költik a pénzt, mert ez egy teljesen jogos elvárás az adófizetők részéről.