eur:
411.19
usd:
394.46
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján Budapesten, az Alkotmánybíróság hirdetőtermében 2020. július 14-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Értesülés: Juhász Imre lehet Sulyok Tamás után az Alkotmánybíróság elnöke

A jelöltről június 11-én szavaz az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróságnak három hónapja nincs vezetője.

Mivel Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke március 5-i hatállyal köztársasági elnök lett, a testület élére a kormánypártok Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölték. Ő azonban március 28-án visszautasította a felkérést. Azt írta közleményében, hogy hosszas mérlegelés után arra az elhatározásra jutott, hogy a megtisztelő felkérésnek – egyetemi kötelezettségvállalásaira tekintettel – jelenleg nem tud eleget tenni.

Április 8-án összeült az Országgyűlés igazságügyi bizottsága, hogy szavazzon az új alkotmánybíró jelöléséről. Az ellenzéki pártok közül csak a Mi Hazánk állított jelöltet Bánovics Tamás ügyvéd személyében, de őt a bizottság leszavazta. Az új alkotmánybíró, illetve az elnök jelölésével a kormánypárti frakciók megvárják a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választásokat.

Az Index most kormányzati forrásból úgy értesült, hogy a koalíciós pártok Juhász Imre alkotmánybírót jelölik az Alkotmánybíróság új elnökének. A jelöltről az utolsó tervezett tavaszi ülésnapon, jövő kedden szavazhat a parlament.

Juhász Imre lehet az Alkotmánybíróság nyolcadik elnöke, megválasztása esetén szűk tíz hónapig maradhat a testület élén. Az Alkotmánybíróságot jelenleg Salamon László elnökhelyettesként vezeti.

Életrajz

Juhász Imre 1963-ban született Budapesten, 1986-ban szerzett jogi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. 1989-ben jogi szakvizsgát tett, majd 2000-ben európai jogi szakjogász másoddiplomát szerzett. 2011-ben megkapta a PhD-fokozatot. 1990 és 2013 között ügyvédként is tevékenykedett. Az 1990-es évek első felében – délvidéki és erdélyi menekültek jogi képviseletének ellátásával – részt vett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által szervezett jogvédő programban. A 2006 őszi tömeges emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság alapító tagja. 2008-tól a Független Rendészeti Panasztestület tagja, 2010-től 2013-ig, alkotmánybíróvá választásáig, a testület tagja és elnöke. Az Országgyűlés 2013. március 25-én választotta meg április 3-i hatállyal 12 évre alkotmánybírónak.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×