Infostart.hu
eur:
387.26
usd:
333.73
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Illegális bevándorlók sétálnak a síneken a Horgos-Szeged vasútvonalon, Röszke határában 2015. szeptember 7-én.
Nyitókép: MTI/Molnár Edvárd

Lényegesen csökkent a migrációs nyomás a szerb határ felől, de megvan a konkrét oka

Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet junior kutatója az InfoRádióban elmondta, Szerbia az uniós tagságért cserébe rendrakást ígért a vízumpolitikában, de a rendészet is sokkal nagyobb erőforrásokkal dolgozik ma már, mint korábban. A migránsok pedig - a csempészekkel együtt - a helyzethez igazodva új utat találtak.

Miközben tavaly összességében nőtt az EU-ba érkező irreguláris migránsok száma, a nyugat-balkáni útvonalon némi csökkenés tapasztalható. Ez az útvonal Magyarországot is érinti, Szerbián keresztül nagyon sokan érkeztek korábban.

Hogy mi a csökkenés elsődleges oka, arról Párducz Árpád, a Migrációkutató Intézet junior kutatója az InfoRádióban elmondta, elsősorban a 2023. január 1-jével kivezetett szerb vízummentességi megállapodásokat lehet említeni.

"Ez lehetőséget biztosított a tunéziai, indiai, pakisztáni, marokkói állampolgárok számára, hogy egy repülőjegy megvásárlásával rögtön Belgrádba jussanak, onnan pedig az embercsempészek segítségét igénybe véve eljussanak a magyar határig és tovább. Ezeket a vízummentességi megállapodásokat Szerbia EU-s nyomásra kivezette" - magyarázta a Szerbián keresztüli csökkenéssel kapcsolatban.

A fent említett országokon kívül a konfliktusok sújtotta területekről jönnek, mint Szíria és Afganisztán - a balkáni útvonalon.

Ismert, Szerbia az unió tagjává kíván válni, már tagjelölti státuszban van, ennek feltételeként egységesítette az ország a vízumpolitikáját az EU-éval, csökkentve a "harmadik országok" vízummentességét.

"A migrációs nyomás miatt is erős figyelem irányult Szerbiára, ami az embercsempészek elleni erőteljesebb fellépésben nyilvánult meg 2023-ban" - fejtegette.

A Migrációkutató Intézet friss tanulmánya szerint ugyan még mindig a legnépszerűbb útvonal az Európába érkező irreguláris migránsok számára a Földközi-tenger, és még mindig a második helyen szerepel a nyugat-balkáni. Ezek után viszont adódik a kérdés, merre tudnak menni a migránsok, akik útnak indulnak.

"Elsősorban és a terepkutatásaink is ezt igazolják, hogy még továbbra is Szerbián keresztül haladnak át, ám mivel meglátásaik szerint

a magyar határon már nehezebb átjutni - sokkal inkább megkeményedett az ellenőrzés -, ezért Bosznia-Hercegovina felé indulnak, onnan Horvátország, Szlovénia, Ausztria és Olaszország felé vezethet az út,

így próbálnak meg eljutni Nyugat-Európába" - mutatott rá.

Sok-sok hír érkezett az elmúlt hónapokban arról, hogy például a magyar határ közelében is heves lövöldözések voltak, az embercsempész bandákkal szemben olykor még a hatóságok sem igen mertek fellépni. Ezzel kapcsolatban azt mondta, Belgrádból a belügy alá tartozó alakulatokat vezényeltek a határ közelébe, a csendőrség megyei és járási egységei pedig még sokkal hatékonyabbá teszik az akciókat az illegális migránsokkal szemben, "nagyobb felderítési számot érnek el", ami csökkenti a nyomást a magyar határon.

Hogy az ideiglenesen újra bevezetett határellenőrzések mennyire bizonyulnak sikereseknek, arról viszont azt mondta, "ezek ideig-óráig képesek megakadályozni a nagyobb számú érkezőket, ám az embercsempészcsoportok idővel alkalmazkodnak az új kihívásokhoz, ezáltal már képesek ezeket az ellenőrzéseket is kikerülni, illetve ezek között elmozogni".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×