Infostart.hu
eur:
364.54
usd:
316.36
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Miskolci Egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén 2023. szeptember 11-én.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Csák János: "a szótáramban nincs olyan, hogy tűrök, a törvényeket tartatom be"

A kulturális és innovációs miniszter elmondta, miért van szükség új kulturális szabályozásra, mire ad lehetőséget a Pannónia Program, sőt, az egyeztetésre bocsátott csok pluszról is beszélt.

Csák János kulturális és innovációs miniszter nagyinterjút adott az Indexnek. Ebben elmondta, a Covid-járvány előtt a kultúrafinanszírozás állami része nagyjából 65-70 százalék volt, ami a járványhelyzet alatt felment 80 százalékra, és ott beragadt. Kifejtette, hogy ez túlságosan magas, és elkényelmesednek tőle a kulturális intézmények, függővé válnak a minisztériumi pénztől. Holott számára az a fontos, hogy eljuttassák a tudást, a kultúrát – és ezen keresztül a nemzeti értékeket is – a gyerekekhez, a fiatalokhoz, a családokhoz, és ebben az intézmények ugyanúgy eszközök, mint ő.

A kultúrafinanszírozásról azt mondta, a tervezett kulturális szabályozás nem érinti, hanem a működési feltételeket egyszerűsíti, egységesít és transzparenssé teszi a folyamatokat.

Minden támogatási kérelem az új statisztikai beszámolási rendszer alapján fog eldőlni. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) eddig sem adhatott volna működésre támogatást, de sokszor megengedő volt a bírálat.

"Ilyen volt a Szépírók Társaságának ügye is, amely most azt mondja, hogy megszüntettük a támogatást, pedig soha nem is kapott" – fogalmazott a miniszter. Pályáztak bizonyos projektekre, de nem volt állandó támogatásuk. Most a működésre adtak be pályázatot, és az NKA csak betartja a szabályokat.

Csák János elmondta, az új kulturális szabályozás bevezetését jövő nyárra tervezik, amit széles körű és alapos egyeztetések fognak megelőzni. Mint mondta,

"a kultúrában van szükség a legnagyobb kultúraváltásra. A művészeti életben óriási személyiségek vannak: a kultúránál nincs individualistább terület."

L. Simon László menesztésével kapcsolatban azt mondta a lapnak, hogy ő egy felelősségvállaló ember, a döntés pedig nem bármely közösség ellen, hanem kizárólag a gyermekek védelmében született. A volt múzeumigazgatóról azt mondta, a Fideszen és a szélesebben vett konzervatív oldalon belül sokan szeretik és tisztelik, viszont, ha valaki egy intézményért felel, annak be kell tartania a törvényt, egyértelmű, hogy a törvényeknek való megfelelést biztosító utasítást kell adni az alkalmazottaknak és alvállalkozóknak.

Kulturális miniszteri pozíciójával kapcsolatban is kérdezte a portál, erre azt válaszolta, hogy az, ami a kultúrában van konfliktus, semmi ahhoz képest, ami az olajiparban volt, amit Mol-elnökként élt meg. Mint fogalmazott, ott élesebbek a kések, keményebbek az ütések, tehát neki ez olyan, mint egy fontos és élvezetes társasutazás.

Arról is beszélt, hogy nagyon sok kulturális megmondóember azt kívánja, és ennek a legnehezebb ellenállni, hogy Aczél György legyen: legyen egy iroda vagy lakás a Szent István parkban, ahol tűrjön, tiltson, támogasson. Holott ő a magyar állam nevében hoz döntéseket, a 13 éve regnáló kormány értékrendje szerint kell cselekednie: Isten, haza, család, magyar szabadság, vagyis az egyéni szabadság és a szuverenitás.

"A szótáramban nincs benne az, hogy tűrök. Ha valaki így vagy úgy viselkedik, azt nem tűröm, hanem tudomásul veszem. Tiltani meg főleg nem tiltok. A törvényeket tartom és tartatom be"

– mondta.

Az operaház vezetőjének kinevezése kapcsán azt mondta, az első pályázat már csőben volt, mikor miniszter lett, viszont tudni akarta, mire képesek a jelöltek. Úgy fogalmazott, a jelentkezők közül a nemzetközi beágyazottságot, a vezetői tudást, az ökoszisztéma ismeretét tekintve mindenki jó volt valamiben.

Szóba került a Nemzeti Színházban történt baleset, és az emiatt lemondott igazgató is, ahol a miniszter szintén döntési helyzetbe került. Vidnyánszky Attila ügyében azt mondta a lapnak: "Teljesen megértettem Attilát, hogy lemondott. Megpróbáltam lebeszélni róla, elmondtam neki, hogy mi a vezető kötelessége az én olvasatomban. Tiszteletben tartom a lépését. De zajlik a rendőrségi és a belső vizsgálat. Óriási hiba lenne, ha anélkül mondanék ítéletet, hogy ismerném a vizsgálatok eredményeit."

A Pannónia Programról azt mondta, "ez egy tízmilliárd forintos csomag, ami nem az Erasmus pótlására született, hanem kifejezetten a globális tanári és hallgatói felsőoktatási mobilitás bővítésére szolgál. Ez marad az Erasmusról való megegyezés után is. A Pannónia Program kifelé és befelé is működik. Nemzetközivé kell tenni a magyar felsőoktatást, a tudományos kutatást és a kultúrát is."

A csok plusz is terítékre került az interjúban. A kormány céljait a következőképpen foglalta össze: "Két célunk van: az egyik, hogy az első gyermek minél előbb megszülethessen, és ehhez segítsük az első közös otthon megteremtését. Ha egyetemistáknál születik gyerek, akkor elengedjük a diákhitelt. Most be fogunk vezetni egy új dolgot: adunk pénzt a vállalatoknak bölcsődékre, hogy az anyukának vagy az apukának ne kelljen a település egyik végébe elvinni a gyereket, és a másik végébe elmenni dolgozni.

Minden infrastruktúrát megteremtünk, és, ahol már van gyerek, ott a lakásbővítéssel megnyitjuk a lehetőséget, hogy jöhessen a második, harmadik vagy akár negyedik is.

Való igaz, hogy most az egyről a kettőre való lépést akarjuk erőteljesen támogatni. De az is fontos, amit a miniszterelnök úr mindig mond: most a négygyerekes anyáknak teljes életük végéig szja-mentességet biztosítunk, de komolyan gondolkodunk azon, hogy ezt a háromgyerekes édesanyákra is kiterjesszük."

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×