Infostart.hu
eur:
362.73
usd:
308.61
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
Nyitókép: Hill Street Studios / Getty

Totyik Tamás: 5-6 ezer tanár mondhat fel a státusztörvény miatt

A Pedagógusok Szakszervezetének megválasztott elnöke az InfoRádióban arról beszélt, hogy a hétfő délutáni sztrájkbizottsági ülésen a státusztörvény újabb részei is terítékre kerülnek. A PSZ egyebek mellett a státusztörvény tervezetének visszavonását fogja követelni.

Összehívta a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését hétfő délutánra a Belügyminisztérium. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőivel legutóbb februárban tárgyalt a minisztérium a sztrájkkövetelésekről.

Totyik Tamás szerint a szakképzési törvény átalakításához képest most jóval nagyobb lesz a felmondási hullám: „Ott öt-hatszázan mondtak fel, ennek szerintem a tíz-tizenkétszerese biztosan be fog következni a köznevelés rendszerében” – fogalmazott a PSZ nemrégiben megválasztott vezetője. (Az elnöki teendőket július 1-jétől veszi át.) Az érdekképviseleti vezető szerint sokan fognak élni a nők 40 korkedvezményes öregségi nyugdíj lehetőségével. Kérdés lesz az is, hogy azok a visszafoglalkoztatott óraadók, akik „tulajdonképpen lélégezetőgépen tartják a közoktatás rendszerét”, mennyire fogják tolerálni a státusztörvénnyel járó szigorításokat (például hogy az óraadók beoszthatók felügyeletre, intézményi rendezvényeken kell részt venniük), és nem fognak-e „átmenekülni” a szakképzésbe.

Totyik Tamás kitért arra is, hogy Gulyás Gergely minap tett nyilatkozata felér annak a beismerésével, hogy a kormány lemondott az uniós forrásokról, miután már csak évi 10 százalékos béremelésről beszélt. (A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV vasárnap esti műsorában úgy fogalmazott, hogy a kormány célja, hogy még ebben a ciklusban megemeljék a pedagógusok bérét minimum 50 százalékkal, és hogy a tanárok visszamenőlegesen is megkapják az emelt összeget. „Minden évben 10 százalékkal akkor is emelünk” – tette hozzá arra vonatkozóan, hogy mi lesz, ha nem érkeznek EU-s pénzek.) A PSZ vezetője úgy érzi, a kormányban nincs meg a politikai szándék a források lehívására, így viszont nem fog teljesülni a korábban ígért 75 százalékos pedagógusbér-emelés 2025-re.

Hétfő délután sztrájktárgyalás zajlik a Belügyminisztérium képviselőivel. Arra a kérdésre, hogy a státusztörvény elfogadásának küszöbén miről lehet még egyeztetni, Totyik Tamás kifejtette: egyrészt a béremelésről, mert annak nagyságrendje még mindig nem látszik, másrészt azokról a joghátrányokról, ami a jogállás-változásról szóló törvény bevezetésével éri a pedagógusokat, ezért a törvényjavaslat visszavonására fogják felszólítani a kormányt.

A szakszervezeteknek régóta fontos követelése a munkaterhek csökkentése is; a státusztörvényes javaslatban heti 24 óra szerepel a tanárok kötelező óraszámaként. A PSZ vezetője szerint az általuk elvárt 22 órától ez messze van, de egy „jó irányba tett lépés”, azzal együtt, hogy még nincsenek tisztában azzal, hogy az eseti helyettesítéseket mennyivel kívánják megemelni. Hangsúlyozta: a 24 óra, ami a törvényjavaslatban szerepel, az a tanítással lekötött munkaidő, de arra fel is kell készülni. Emellett a szülői értekezletekről, szakkörökről, ügyeletekről és felkészítésekről, illetve a nyári táborokról és hasonló feladatokról sem szabad megfeledkezni, hívta fel a figyelmet.

A PSZ egy 2019-es kutatása szerint a tanárok heti 56 órát dolgoznak, de a T-Tudok intézet is 52 órát állapított meg – tette hozzá Totyik Tamás, aki szerint a kormány által a TALIS-jelentéshez szolgáltatott adatok szerint is a magyar pedagógusoknak a legmagasabb a munkaterhelése.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is. A Mi Hazánknál nagy meglepetés nem várható.

Alaptörvény-módosítást, korrupcióellenes intézkedéseket tervez a Tisza

A Tisza elnöke pártja kétharmados győzelme után értékelte a választásokat, beszélt a terveiről, válaszolva a nemzetközi és hazai médiumok kérdéseire. Elmondása szerint kormánya diverzifikálni fogja az energiabeszerzést, de „nem tudja megváltoztatni a földrajzi realitásokat”, amelyeknek Oroszország is része. Nem kívánja blokkolni az Ukrajnának szánt uniós hitelt, négy intézkedést ajánlott az EU-nak az uniós pénzek megszerzése érdekében. Olyan illegális migrációs szabályozást tervez, amely megfelel az uniós jognak és nem jelenti migránsok érkezését. Kiderült az is, mit mondana Donald Trumpnak.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×