Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese beszél, mellette Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (j) a Bács-Kiskun megyei madarasi határvédelmi bázisnál tartott sajtótájékoztatón 2020. január 5-én. Németh Szilárd közölte, hogy az erősödő migrációs nyomásra tekintettel megkétszerezik a határvédelemben részt vevő katonák számát.
Nyitókép: MTI/Molnár Edvárd

"Széles körű tapasztalatokkal rendelkezik az új vezérkari főnök" - itt a szakértői elemzés

A honvédelmi miniszter előterjesztésére Novák Katalin köztársasági elnök azonnali hatállyal felmentette beosztásából Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Honvéd Vezérkar főnökét. A feladat ellátására a honvédelmi tárca vezetője Böröndi Gábor altábornagyot, a Magyar Honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetőjét javasolta. Varga Mónika interjúja.

Ruszin-Szendi Romulusz egy rendkívül érdekes időszakban látta el a Magyar Honvédség parancsnoki teendőit. A legfontosabb feladata és a legértékesebb eredménye – beágyazva a honvédséget 2016-tól a Zrínyi Program keretében zajló modernizációjába – az volt, hogy a személyi kiképzési rendszert modernizálta és az egyéni kiképzést, felszerelést olyan XXI. századi állapotba hozta, ami valóban megfelel a modern hadviselés kívánalmainak. Egyfajta alulról építkezést kezdett meg a Magyar Honvédségnél - mondta az InfoRádióban Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

"Ez talán nem hangzik olyan nagy dolognak, de ő maga a Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár parancsnokaként a lövészkatonák közül "nőtt ki", és a saját bőrén tapasztalta, hogy mik azok az elemek, amik a NATO-szövetségesekkel együttműködve magas harcértékűvé teszik a lövészkatonát és a különböző funkcionális beosztásokban dolgozó katonákat. Egy olyan évtizedes gyakorlatot változtatott meg, a reményeim szerint jó irányba, ami önmagában nagy feladat" - összegzett a szakember.

A kiképzést a NATO-kívánalmak, -sztenderdek szerint szabta át,

ezekben vannak amerikai és európai szövetségesekkel kapcsolatos bevált elemek is (utóbbira példa, hogy a németekkel való együttműködésünk milyen mélységű). Csiki Varga Tamás rámutatott: a kompatibilitás, vagy modern szóval az interoperabilitás, az együttműködési képesség a kiképzésnél kezdődik: nemcsak az angol, mint a közös parancsnokság nyelvének elsajátításával, hanem az eljárásrendek alkalmazásával.

Az új vezérkari főnök Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség brüsszeli NATO és EU Katonai Képviselő Hivatalának vezetője lett. Ő egyrészt az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez is szorosan kötődik, másrészt olyan személy, akinek a szakmai és katonai vezetői tapasztalata elég széles körű.

"A katonai tapasztalata hadműveletekre, valamint békefenntartó és stabilizációs műveletekre is kiterjed, továbbá védelmi és műveleti tervezésben is komoly háttérre tekint vissza. Nemzetközi, szövetséges műveletekben Cipruson, Bosznia-Hercegovinában és Afganisztánban vett részt több alkalommal is. Védelmi tervezési műveletekben részben a Honvédelmi Minisztériumban, később a vezérkarnál szerzett tapasztalatot, illetve ő maga is fontos szerepet vállalat abban, hogy

a honvédség országvédelmi képességét, valamint a védelmi tervezési forgatókönyveit, folyamatait felülvizsgálják,

és azt is XXI. századivá tegyék - reagálva a 2014 óta drasztikusan romló biztonsági helyzetre" - mondta Csiki Varga Tamás.

(A nyitóképen: Böröndi Gábor altábornagy beszél egy Bács-Kiskun megyei madarasi határvédelmi bázisnál tartott sajtótájékoztatón 2020. január 5-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×