Matolcsy György jegybankelnök a plénum előtt arról beszélt, hogy 2021-ben negatív gazdaságpolitikai fordulat történt.

Matolcsy György azt mondta:

vannak, akik felvetik, hogy a jegybank elnöke sértődött, frusztrált, "összeveszett a miniszterelnökkel". Azonban ez nem így van,

"elvi ellentét van a kormány és a jegybank között" - jelentette ki. Hozzáfűzte: az MNB-nek kötelessége az infláció elleni küzdelem és ehhez várja a kormány segítségét.

Az MNB elnöke hangsúlyozta: a 2021-es évben negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány, "eleresztette az egyensúlyt", és utána jött 2022-ben a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások, de már előtte, 2021-ben elindult a negatív gazdaságpolitikai fordulat.

A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat. "Azt kell mondanunk, hogy

2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben"

- fogalmazott.

Hozzátette, még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek-e módosítani. Elvileg igen, mert megtették korábban többször is, de még most nem látható - értékelt.

Matolcsy György felidézte: 2010 és 2013 között Magyarország a gazdaságpolitika fordulatával végrehajtott egy nagyon sikeres reformprogramot, beállították a költségvetés egyensúlyát, új adórendszert vezettek be, valamint célként tűzték ki egymillió új munkahely megteremtését 10 év alatt.

Közölte: 2019-ben az MNB - nem sok sikerrel - előre jelezte, hogy visszatérnek a hetvenes évek, amikor árrobbanás - mégpedig energiaárrobbanás és a nyomában egy sor más területé is -, recesszió, válság, nagyon erős inflációs nyomás, stagfláció lesz. "Jeleztük előre, bekövetkezett" - fogalmazott.

Megjegyezte:

2021 elején elemzéseikkel arra jutottak, hogy nemcsak hogy visszatér az infláció, hanem tartós lesz, "tartós és magas szinten tartós".

Elmondta: ezért az MNB teljes monetáris politikai fordulatot hajtott végre, de amíg a jegybank "kötelezően rálépett a fékre, addig a kormány nem kötelezően rálépett a gázra".

Matolcsy György emlékeztetett: korábban, a koronavírus-járvány idején sikeresen kezelte a válságot együtt a kormány, a jegybank, a bankrendszer, az üzleti szektor és a családok, a válságkezelést tizennégy hónap alatt megoldották.

Azt mondta: miután volt egy sikeres évtized, és miután sikeresen kezelték a Covid-válságot, az MNB "teljes mellszélességgel ráfordulhatott az új válság megelőzésére, az infláció kezelésére". A kormány azonban nem így gondolta, és ezzel a korábbi évtized sikere, az egyensúlyi növekedés megbomlott - tette hozzá.

Úgy vélte, jelenleg Magyarország két nagyon erős kihívás előtt áll: az egyik a felzárkózási kihívás, a másik pedig az inflációs.

Kifejtette: a felzárkózási kihívás azt jelenti, hogy míg 2019-ig egy sor országot megelőzött Magyarország, mostanra több visszaelőzte. Sok mindent megoldottak a 2010-es évtized elején, de utána

"reformsivatag" alakult ki,

reformok nélkül azonban nincs fenntartható növekedés - jelentette ki.

Matolcsy György kiemelte: bár az MNB elemzéseivel szeretett volna "a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, ez nem történt meg".

Az MNB elnöke tanulságként említette, hogy a múlt stratégiai hibái akár tíz évre is árnyékot vetnek, hogy világos célt kell kitűzni, hogy az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel, valamint hogy a régiók együtt mozognak.

Gazdasági bizottság: a jegybank eleget tett törvényi feladatainak

Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke elmondta: a testület szerint a beszámoló megfelel a jogszabályi követelményeknek, hiszen számot ad a feladatokról, a monetáris politikáról és a felügyeleti tevékenységről.

Annak tartamát úgy összegezte: a jegybank 2021-ben is eleget tett törvényi feladatainak, teljesítette céljait, programjai pedig hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság teljesítménye kiemelkedő legyen.

Azt is mondta: a kormány 2020-ban jó döntéseket hozott a Covid utáni kilábalás érdekében, és a nemzeti össztermékhez képest a legerősebb újraindítási programot vezette be Európában, amelynek 2021-re már egyedülálló növekedés lett az eredménye.

Eközben a jegybank kamatemelési ciklust indított, és a kormánnyal egyeztetve 11 ezer milliárd forintot bocsátott a gazdaság rendelkezésére két év alatt, ami a magyar gazdaság történetének legnagyobb támogatási programja volt.

Megemlítette, hogy a hazai bankrendszer az elhúzódó járványhelyzetben is stabil volt. A bankok folyamatosan biztosítani tudják a szükséges forrásokat, továbbra is dinamikusan bővült a hitelállomány. A hazai háztartási hitelezés bővülése jelenleg az egyik legmagasabb az unióban - mondta a bizottsági elnök.

Fidesz: a jegybank színes portfóliót alakított ki

Witzmann Mihály (Fidesz) arra tért ki: a magyar gazdaság a járvány harmadik hulláma alatt is bővülni tudott, újraindításához az unió élvonalába tartozó átoltottsági szint megfelelő alapot adott. Azt mondta: a GDP éves alapon 0,7 százalékponttal haladta meg a válság előtti szintjét. Eközben a nemzetközi termelési láncok zavarai lassították a folyamatokat.

Rámutatott arra, hogy a költségvetési hiány és az államadósság 2021-től csökkenő pályára állt.

A jegybank 2021-ben monetáris fordulatot hajtott végre - ismertette. Mérföldkőnek nevezte, hogy az Országgyűlés Európában elsőként adott a Magyar Nemzeti Banknak "zöld mandátumot", amelynek segítségével hatékonyan támogathatta a zöld átmenetet.

Mint mondta, legkésőbb az évtized végére olyan pénzügyi rendszer alakulhat ki, amely figyelembe veszi a zöld szempontokat. Szólt a lakáshitelek piacáról, ahol két kezdeményezése is volt a jegybanknak.

Kiemelte az MNB ismeretterjesztő tevékenységét és kapcsolódva a fogyasztóvédelmi célokhoz elmondta: Pénzügyi Navigátor néven komplex tájékoztató rendszert alakítottak ki a lakosság számára.

Úgy foglalta össze a nemzeti bank tevékenységét: a mandátumaiból adott feladatokon kívül színes portfóliót alakított ki, például a digitalizáció fejlesztése, a lakossági tájékoztatás és a zöld hitelprogram terén.

DK: az infláció 2017-ben kezdődött

Dávid Ferenc (DK) felidézte a jegybankelnök parlamenti bizottságban elmondott december 5-i, kormánykritikus beszédét.

Azt mondta: bár 2021 közepén ütött be az infláció, már 2017-ben inflációs pályára állt a magyar gazdaság, hiszen már akkor is az uniós adat kétszerese volt a magyar áremelkedés. Vagyis bőven a háború előtt megkezdődött a folyamat - szögezte le.

Szólt arról, hogy Matolcsy György korábban hibásnak nevezte a 2021-es kormányzati politikát, amely Dávid Ferenc szerint egy évtizedes hátrányt okozott.

Rámutatott: Matolcsy György tagja a költségvetési tanácsnak. Ha így szaladtak el a költségvetések az elmúlt években, miért írta alá azokat, holott vétójoga volt? - kérdezte.

Emlékeztetett: az elnök megismételte azt a dilemmáját, hogy az infláció beindulásakor a jegybank a fékre lépett, a kormány pedig a gázra. Milyen reménye lehet a magyaroknak, ha a két fél szögesen ellentétes gazdaságpolitikát képvisel? Kialakulhat-e egy szinkron a két intézmény között? - kérdezte. Kifogásolta, hogy a magyar társadalmat a folyamatokról nem tájékoztatták.

A kiskereskedelem forgalma volumenében 4,5 százalékkal csökkent egy év alatt - közölte.

Az ársapkákról azt mondta: ha a jegybank elnöke szerint hibás intézmény az, miért nem jelezte ezt előre a kormánynak?

KDNP: a jegybank tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka az Országgyűlés és a kormánypártok részéről azt az elvárást fogalmazta meg, hogy jegybank tegye a dolgát és segítse a kormányt és a parlamentet a szankciós infláció visszaszorításában.

Fontos, hogy év végére egy számjegyűre "vágják vissza" az inflációt - jelezte.

Felidézte, hogy a Covid-járvány után Európa éllovasa lett Magyarország a gazdasági újranyitást tekintve. 2021-ben minden korábbi rekordot megdöntve 7,1 százalékos GDP-növekedés valósult meg. A Gyurcsány-kormány idején az államháztartási hiány volt 7 százalék feletti - jegyezte meg. Hozzátette: eközben az átlagos növekedés az unióban 5,3 százalékos volt.

A kiugróan magas gazdasági növekedés eléréséhez a jegybank intézkedései és programja is hozzájárultak - mondta.

Kitért arra, hogy a válságkezelés elősegítése érdekében a jegybank az említett évben az eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe, és a jegybanki programok is növelték az államháztartás bevételeit.

A jegybank bevetette eszköztárát az infláció elleni küzdelemben, de az összetett, globális gazdasági válsághelyzetben nem sikerült győzelmet aratnia - értékelt.

Emlékeztetett: a magyar kormány 2021 őszén a magyar emberek védelme érdekében bevezette az árstopok politikáját, először hat alapvető élelmiszerre, majd tovább két termékkel bővítette.

Nacsa Lőrinc szólt arról is, hogy a magyar autósokat egyedülálló módon 13 hónapon át védte a benzinárstop.

A KDNP-s politikus rámutatott: a tavaly kitört háború új kihívásokat hozott, beléptünk a veszélyek korába. A brüsszeli energia szankciók háborús és szankciós inflációt generáltak és energiaválságot idéztek elő, az intézkedések 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből tavaly - mondta.

Megjegyezte: az inflációt idén talán teljes mértékben nem tudják megszüntetni, mert okai nem Magyarországon vannak, s bár nem mindenben értenek egyet a jegybankkal, de közös a harc, egymásra vannak utalva az infláció elleni küzdelemben.

MSZP: beragadt a magas infláció

Vajda Zoltán, az MSZP vezérszónoka felidézte, hogy a jegybank elnöke már tavaly decemberben, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén "pusztítóan éles kritikát" fogalmazott meg, és már akkor kitért a hibás gazdaságpolitikára, arra, hogy elszállt a költségvetési hiány és jelezte, megbomlott a kormány és a jegybank közötti gazdasági összhang.

Most a "felségsértés" esete is megvalósult, nevesítette a miniszterelnököt beszámolójában - mondta. A jegybank elnök tételesen szólt az általa hibásnak tartott döntésekről, a pénzügyi és kamatcsapdáról és arról, hogy nem nagy hozzáadott értékű cégeket csábítanak Magyarországra, az akkumulátorgyárak ugyanis nem ilyenek - fogalmazott. Részletezte a staflációt és figyelmeztetett Matolcsy György arra is, hogy Magyarország a pénzügyileg legsérülékenyebb 4-5 ország közé tartozik, ide kár volt visszakerülni - tette hozzá.

Vajda Zoltán azt mondta, hónapok teltek el a gazdasági bizottság ülése óta, de a kormány nem fogadta meg a kritikát.

Ugyanakkor a képviselő megjegyezte, a jegybank elnöke önkritikát nem gyakorolt, hiszen a jegybank feladata az infláció elleni küzdelem is.

Felmerül a kérdés, hogy látja a saját szerepét abban, hogy ma Európában messze a legmagasabb a magyar infláció.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az infláció egyelőre beragadta a rendkívül magas szinten - jegyezte meg a politikus.

Jobbik: elvi ellentét áll fenn a kormány és a jegybank között

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: nem feloldható kommunikációs konfliktus, hanem elvi ellentét áll fenn a jegybank és a kormány között, így pedig az infláció kezelhetetlen, a forint árfolyama "nem rendezhető".

A politikus szerint mihamarabb közös hangot kell találniuk a feleknek annak érdekében, hogy kiszámíthatóvá váljon a hazai gazdasági környezet.

Itt ellendrukkerségnek nincs helye, itt az ellendrukkerség hazaárulás - jelentette ki a Jobbik vezérszónoka. "Amit Matolcsy György sikertörténetnek nevez, az szerintem ezer sebből vérzik" - mondta.

Hozzátette: 2014-ben az MNB a fékre, a kormány a gázra lépett; szerinte ennek a következménye napjaink "inflációs katasztrófája", amely már az ukrajnai háború kirobbanása előtt előrelátható volt.

A politikus hangsúlyozta, fenntartható pályára kellene állítani a gazdaságot, de itt szerinte erről szó sincsen. Felvetette, miközben a jegybankelnök károsnak nevezi az ársapkákat, a kereskedők ezerszer ennyi termék árával mindennemű következmény nélkül "teljesen szabadon babrálhatnak", más termékeken hozva vissza az ársapka okozta veszteségét.

A szónok kevesellte az "agyonkényeztetett multikkal" szemben a magyar mikro-, kis- középvállalkozásoknak gazdaságélénkítésre adott támogatások mértékét, holott ezek "a hátukon cipelik ezt a gazdaságot".

Kifogásolta, hogy az expozéban nem esett szó a forint árfolyamáról, ami "a legbrutálisabb különadó" a családok számára; szerinte "tudatosan engedték el hosszú éveken keresztül a forintot, és ez a kormánynak nagyon jól jött", hiszen stratégiai szövetségesei, az exportáló multicégek ezzel jól jártak.

Felidézte pártja javaslatát, hogy akár alaptörvényi szinten is szabják feladatul a forint és árfolyamának védelmét.

Mi Hazánk: szokatlanul őszinte a beszámoló

Apáti István (Mi Hazánk) szerint "az elmúlt 13 év átlagához képest szokatlan őszinteséggel" beszélt a jegybankelnök. Úgy fogalmazott "majdnem teljes körű, feltáró jellegű beismerő vallomást tett", de a felelősséget hárítva "a miniszterelnök egyik áldozataként akarja bemutatni saját magát".

Kifogásolta, hogy a kormányoldal az ukrajnai konfliktus és az Oroszország elleni szankciók inflációs hatását emlegeti, aztán beismeri, hogy 2021 őszén vezették be az árstopokat, "tehát semmiféle összefüggés nincs az infláció kirobbanása, elszállása és a háború között". Szerinte az okok sorában sokkal inkább a Covid-válság helytelen kezelése is említendő.

Apáti István felvetette: ha - mint azt a kormányzat képviselői közölték - ötödáron szerződtünk az orosz gázra, akkor miért ilyen drága a "mesterségesen alulszámolt" átlagfogyasztás feletti lakossági felhasználás és miért nem hozzák nyilvánosságra a vonatkozó szerződéseket.

A Mi Hazánk vezérszónoka kifogásolta, hogy a beszámoló nem szólt arról, idén és jövőre mi várható például az energiaárak területén, azaz így milyen élelmiszer-, villany- és gázárakkal kell majd számolnunk.

Attól, hogy Ukrajna területén Oroszország és az Egyesült Államok háborút vív az új világrend kialakítása érdekében, attól még enni csak kellene, világítani csak kellene, meg fűteni is kellene, valahogy megfizethető áron - jelentette ki.

A gazdaságélénkítési támogatások elosztását bírálta, mondván, a 11 ezer milliárd forintnyi összeg jelentős hányada "NER-lovagokhoz" vándorolt, ezért ez az összeg nem tudta kifejteni az elvárt hatást.

Azt sürgette, hogy az élelmiszergazdaságra, ne a kínai pedig a kínai hitelekből teremtett akkumulátorgyárakra helyezze a fejlesztés hangsúlyát a kormány.

DK: nincs itt a kormány

Gréczy Zsolt (DK) kifogásolta, hogy nincs jelen a kormány a vitán, senki nem jött el meghallgatni a jegybankelnök beszámolóját, ami szerinte jól jelzi azt a nézetkülönbséget, amelyről Matolcsy György is beszélt.

Közölte: nem igaz, hogy jól kezelte a Covid-válságot a kormány, hiszen nagyon sok halott volt. Az sem igaz, hogy 2008-ban ne kezelte volna jól a válságot az akkori kormány - mondta.

Úgy vélte, Matolcsy György személyében támadta a miniszterelnököt, kőkemény kritika címzettje volt a kormányfő.

Úgy tűnik, az infláció beragadt, nem nagyon fog csökkenni és kérdés, mi az MNB terve az infláció mérséklésére - vetette fel a képviselő. Hozzátette: a kormány vakvágányra vezette Magyarországot, válságba csúszik bele az ország.

Zárszó

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért és pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke azt mondta: a jegybank egy sikeres országot, sikeres nemzetgazdaságot és egy folyamatosan felzárkózó Magyarországot szeretne látni. A jegybank politikája stabilitást, biztonságot és esélyt jelent arra, hogy egy olyan reformkörnyezetet alakítsanak ki, amellyel a magyar gazdaság a 2010-es évtized után a 2020-as évtizedben is képes lesz egy valóban "nehezített pályán", egy veszélyes időszakban folytatni gazdasági felzárkózását.

Az inflációról szólva jelezte: 2017-2021 közt az átlagos infláció a jegybank által kitűzött három százalék volt, majd ezután rövid idő alatt két válsághelyzettel - koronavírus-járvány, ukrajnai háború - is szembesült az ország, amelyeknek komoly következményei voltak a globális inflációs folyamatokra is. Hozzátette: a világon ma több mint 50 országban van két számjegyű infláció.

Az MNB legfontosabb célja az infláció letörése, ennek kell alárendelni a gazdaságpolitika minden elemét, mert ha magas az infláció, az gátolja a növekedést és a gazdasági felzárkózás esélyét. Ehhez fegyelmezett és szigorú monetáris politikára van szükség - emelte ki.

Kitért a termelői költségek feletti fogyasztói árazás elleni fellépés fontosságára - amelyre korábban az MNB hívta fel a figyelmet -, mert a profit húzta infláció 2022 második felében akár három százalékponttal is emelhette az inflációt.

Virág Barnabás felhívta a figyelmet a pénzpiaci stabilitás jelentőségére, a koronavírus-járvány után másfél év alatt sikerült a 2019-es szintet elérni. A jegybank 11 ezer milliárd forintot biztosított a válságkezelésre, ez a hazai gazdaság szereplőinek széles körét elérte, és időközben befizetett 600 milliárd forint osztalékot - ismertette.

Hangsúlyozta: összességében a válságkezelés a koronavírus-járvány után gyorsan megtörtént, és ez jelentős tartalékot ad a jövőt illetően is

Arról is beszélt, hogy az infláció letörésére irányuló monetáris politika hasonló hatással lesz a lakáspiaci árakra is. Az elmúlt négy-öt-hat év gyors lakásár-emelkedése a következő időszakban meg fog állni, és a lakbérek növekedési üteme is megtorpan - mondta.