A KSH mindössze két és fél hónappal az adatfelvételi időszak végét követően közzétette a népszámlálás első eredményeit. Hazánk népessége 2022. október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában 9 millió 604 ezer fő volt.

A legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban mind a születések, mind a halálozások száma ingadozott. A 2011-es év jelentette a mélypontot a születési statisztikában, azonban az utóbbi éveket fokozódó gyermekvállalási kedv jellemezte, a teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett. (A termékenységi arányszám azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne, mint amekkorával egy azonos korú nő szült a vizsgált évben.)

A sajtótájékoztatón elhangzott: a lakosság 48 százaléka férfi (4 millió 613 ezer fő), 52 százaléka nő (4 millió 991 ezer fő). Az időskorú lakosság a népesség 21 százalékát teszi ki, arányuk folyamatosan növekszik. A 14 év alattiak - gyermekkorúak - aránya 15 százalék volt tavaly október 1-jén (1 millió 407 ezer fő).

Az idősödő korszerkezet miatt egyre több az elhunytak száma, az elmúlt 11 évben ez 464 ezres csökkenést okozott a lakosságszámban, ezt viszont 131 ezer bevándorló korrigálta.

Az aktív korúak száma 6 millió 201 ezer fő, és 1 millió 955 ezer időskorú élt az országban – ismertette csütörtök délelőtt a népszámlálás első adatait Kovács Marcell, a KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztály főosztályvezetője.

A két népszámlálás között eltelt időben 318 ezerrel, 19 százalékkal nőtt az időskorúak száma és aránya, miközben a gyerekkorúak csoportja kismértékben, az aktív korúaké pedig jelentős mértékben csökkent.

Népsűrűség

A lakosság 18 százaléka él Budapesten, ez a legsűrűbb népességű terület. A dobogóra Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegyék fértek még fel, míg Somogy vármegyében a legalacsonyabb a népesség. Mindössze Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma.

A természetes fogyás Békésben volt a legnagyobb, a legtöbben pedig Pest vármegyébe költöztek.

A halálozási adatokból kiviláglik:

141 ezer és 156 ezer elhunyt volt a Covid két évében, 2020-ban és 2021-ben.

A halálozások száma az elmúlt 11 évben 130 ezer körül alakult évente, ehhez képest a koronavírus-járvány miatt jelentős az emelkedés.

A KSH honlapja szerint az adatok gyors feldolgozását segíti, hogy a 2022-es volt az első népszámlálás, amely teljesen elektronikusan zajlott. Az eredmények mielőbbi közléséhez az is hozzájárul, hogy a hiányzó adatokat állami adatbázisokból pótolja a hivatal. Ez azért is különösen fontos, mert a tervek szerint a 2022. évi volt az utolsó – adatfelvételi módszer tekintetében – hagyományos népszámlálás Magyarországon. A következő összeírás adatait már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal, vázolta fel a jövőre vonatkozó kilátásokat a KSH elnöke, Vukovich Gabriella.

1870-ben, az első népszámláláskor alig több mint ötmillió lakosa volt az országnak, ez - a háborús időszakoktól eltekintve - folyamatosan nőtt, 1980-ban 10 millió 907 ezerre emelkedett, azóta viszont folyamatos a népességcsökkenés, mivel egyre több az idős ember, és emiatt egyre többen halnak meg. Ez a természetes fogyás jelensége.