Neubauer Katalin szerint a kilenc árstopos termék közül a csirke far-hát egy speciális tétel. Egyrészt azért, mert egy állatnak egy háta van, másrészt pedig a jelen viszonyok között – a tizenkettedik hónapja tartó árstopban – minden kereskedő próbálja mérsékelni a veszteségeit, például úgy, hogy importból igyekszik beszerezni a csirkehúst. A far-hát esetében ez azonban nem igazán lehetséges, miután a nyugat-európai országokban jellemzően másodlagos, például állateledel-piacra dolgozzák fel azt – magyarázta a főtitkár, hozzátéve: a szövetség a napokban egyeztetett kereskedelmi láncokkal, kereskedelmi központok vezetőivel, és megerősítették, hogy hónapok óta tapasztalhatók hiányosságok az importban.

A hiányt mélyíti az is, hogy több magyarországi megyét hónapok óta madárinfluenza sújtja, de az sem enyhít a problémán, hogy az árstop bevezetése óta minden más terméknek drasztikusan megemelkedett az ára, többek között az állateledelé is – mintegy 40 százalékkal –, ezért már nemcsak saját fogyasztásra, hanem az állattartók a kedvenceiknek is vásárolják a rögzített árú terméket – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Tehát olyan piacbővülés is van a háttérben, amivel vélhetőleg a jogalkotó annak idején, amikor 2022. február 1-jétől bevezette a hatósági árat, nem számolt. Annál is inkább, mert akkor még nem lehetett tudni, hogy milyen hatalmas infláció fog Európára zúdulni – tette hozzá.

Ezek miatt az MNKSZ-nél úgy vélik, bár megvolt a szerepe, és be is töltötte azt,

egyre sürgetőbb lenne az árszabályozás kivezetése,

mert olyan piaci változásokat, olyan nem kívánt hatásokat is kifejt, amelyekkel most már folyamatosan szembesülni kell.

Ami a hazai termelést illeti, Neubauer Katalin szerint nem az a gond, hogy a magyar tenyésztők nem tudnak elegendő mennyiséget előállítani, hanem hogy egyszerűen nem éri meg, hiszen egy jószágnak nemcsak fara és melle, hanem combja és szárnya is van, de az utóbbiak iránti kereslet – az előbbiek mesterségesen alacsonyan tartott árai miatt – lecsökkent.

Egy januártól érvényes jogszabály szerint minden boltban szükséges elegendő mennyiségű terméket tartani az árstopos termékekből. A főtitkár szerint helytálló az a feltételezés, miszerint a kereskedők néhány termék esetében ezt nem tudják vagy egyszerűen nem akarják teljesíteni. Szerinte ez abból is ered, hogy az ellátási láncban kizárólag a kiskerekedelem viseli a hatósági ár terhét, ráadásul beszállítói problémák is vannak időszakosan a piacon, amit ugyan ki lehet küszöbölni, de semmiképpen sem úgy, hogy megduplázzuk a készleteket gombnyomásra.

Végül megismételte: a kereskedők mindenképp kiszolgáltatottjai a jelenlegi jogszabálynak, ezért a szövetség mielőbb azt szeretné, hogy a piaci mechanizmusok alapján lehessen ismét dolgozni. Vagyis lehetőség szerint a mostani kitűzött határidő után már ne hosszabbítsák meg az árstopot.