eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Pintér Sándor: nem tehettem mást, nem lehetek esküszegő

Így reagált a belügyminiszter, amikor a köznevelési konzultáción a sztrájkoló tanárok kirúgásáról kérdezték.

Pintér Sándor kijelentette: ő esküt tett, amelyben az szerepel, hogy az Alaptörvényt betartja, másokkal pedig betartatja. Arra a kérdésre, hogy miért rúgtak ki 13 tanárt, azt felelte: "Nem tehettem mást" - írja a tanácskozásról szóló tudósításában az index.hu.

A portál szerint Pintér Sándor gyökeresen átalakítaná a pedagógusi bérrendszert, mert soknak tartja, hogy 114 bérkategória létezik. A belügyminiszter ehelyett azt szeretné ha a teljesítmény kapna nagyobb szerepet, és csak öt bérsáv lenne, az egyes kategóriákon belül pedig akár 150 ezer forint különbség is lehetne.

A rugalmasság érdekében az óraadói megbízások terén is változások hajtana végre Pintér Sándor.

Lehetséges arányuk egy-egy intézményben harmincról ötven százalékra emelkedne, de többek között a pótlékrendszert is átalakítaná, leegyszerűsítené.

A miniszter előadásában több példát is hozott arra vonatkozóan, hogy a rendőrségen milyen bevált módszerek vannak. Erre viszont a Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja az index.hu-nak csak annyit mondott: kétli, hogy ez lenne a jó irány.

A szakszervezeti vezető szerint a beszédeket alapvetően két nagy csoportra lehet bontani:

az iskolák egy része éles kritikát fogalmazott meg,

ide sorolta például a Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Madách Imre Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium felszólalóit. Ezzel szemben több kisebb településen működő iskola képviselője arról beszélt, hogy a tankerületi rendszer valójában kifejezetten bevált, azóta ugyanis lehetőségük nyílt épületeik korszerűsítésére, fejlesztésére, míg korábban, az önkormányzat égisze alatt ezekre nem volt lehetőség.

A döntéshozók is a magyar oktatási rendszer pozitívumait ecsetelték. Hajnal Gabriella a Klebelsberg Központ elnöke elsősorban infrastrukturális kérdésekről beszélt, kiemelve, hogy az elmúlt években számos vidéki, már-már szinte romokban álló iskola megújult. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár pedig azt mondta, hogy

az oktatás helyzete „egyáltalán nem olyan rossz”, a nemzetközi felmérések és a statisztikai adatok legalábbis ezt mutatják.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is arról beszélt, hogy a magyar diákok milyen kiváló eredményeket értek el több nemzetközi felmérésen, így nincs is ok szégyenkezésre.

A tanácskozáson azonban csak az intézmények egy része kapott felszólalási lehetőséget és azt is három percben korlátozták a szervezők. Ugyancsak

nem kaptak szót a megbeszélésen az érdekvédelmi szervezetek képviselői, bár ők is ott lehettek.

A Belügyminisztérium által szervezett köznevelési konzultációra érkezőket tüntetők, szimpatizánsok is várták a helyszínen, akik többek között azt kiabálták: „Nincs tanár, nincs jövő!”

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×