Infostart.hu
eur:
354.07
usd:
309.8
bux:
142867.53
2026. július 7. kedd Apollónia
Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Pintér Sándor: nem tehettem mást, nem lehetek esküszegő

Így reagált a belügyminiszter, amikor a köznevelési konzultáción a sztrájkoló tanárok kirúgásáról kérdezték.

Pintér Sándor kijelentette: ő esküt tett, amelyben az szerepel, hogy az Alaptörvényt betartja, másokkal pedig betartatja. Arra a kérdésre, hogy miért rúgtak ki 13 tanárt, azt felelte: "Nem tehettem mást" - írja a tanácskozásról szóló tudósításában az index.hu.

A portál szerint Pintér Sándor gyökeresen átalakítaná a pedagógusi bérrendszert, mert soknak tartja, hogy 114 bérkategória létezik. A belügyminiszter ehelyett azt szeretné ha a teljesítmény kapna nagyobb szerepet, és csak öt bérsáv lenne, az egyes kategóriákon belül pedig akár 150 ezer forint különbség is lehetne.

A rugalmasság érdekében az óraadói megbízások terén is változások hajtana végre Pintér Sándor.

Lehetséges arányuk egy-egy intézményben harmincról ötven százalékra emelkedne, de többek között a pótlékrendszert is átalakítaná, leegyszerűsítené.

A miniszter előadásában több példát is hozott arra vonatkozóan, hogy a rendőrségen milyen bevált módszerek vannak. Erre viszont a Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja az index.hu-nak csak annyit mondott: kétli, hogy ez lenne a jó irány.

A szakszervezeti vezető szerint a beszédeket alapvetően két nagy csoportra lehet bontani:

az iskolák egy része éles kritikát fogalmazott meg,

ide sorolta például a Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Madách Imre Gimnázium és az Eötvös József Gimnázium felszólalóit. Ezzel szemben több kisebb településen működő iskola képviselője arról beszélt, hogy a tankerületi rendszer valójában kifejezetten bevált, azóta ugyanis lehetőségük nyílt épületeik korszerűsítésére, fejlesztésére, míg korábban, az önkormányzat égisze alatt ezekre nem volt lehetőség.

A döntéshozók is a magyar oktatási rendszer pozitívumait ecsetelték. Hajnal Gabriella a Klebelsberg Központ elnöke elsősorban infrastrukturális kérdésekről beszélt, kiemelve, hogy az elmúlt években számos vidéki, már-már szinte romokban álló iskola megújult. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár pedig azt mondta, hogy

az oktatás helyzete „egyáltalán nem olyan rossz”, a nemzetközi felmérések és a statisztikai adatok legalábbis ezt mutatják.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is arról beszélt, hogy a magyar diákok milyen kiváló eredményeket értek el több nemzetközi felmérésen, így nincs is ok szégyenkezésre.

A tanácskozáson azonban csak az intézmények egy része kapott felszólalási lehetőséget és azt is három percben korlátozták a szervezők. Ugyancsak

nem kaptak szót a megbeszélésen az érdekvédelmi szervezetek képviselői, bár ők is ott lehettek.

A Belügyminisztérium által szervezett köznevelési konzultációra érkezőket tüntetők, szimpatizánsok is várták a helyszínen, akik többek között azt kiabálták: „Nincs tanár, nincs jövő!”

Címlapról ajánljuk

Tálas Péter az ankarai NATO-csúcsról: jó alkalom arra, hogy Európa lassítsa az amerikai törekvéseket

A jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, fegyver hiányában jelentős akadályokba fog ütközni Európa, így az Egyesült Államok elfordulása komoly problémát okozhat, ezért a csúcstalálkozón az lehet az egyik fő cél, hogy az euórpaiak „megpróbálják lelassítani az USA kivonulását, valamint azt a szövetségi eszközcsökkentést, amit Washington elhatározott” – mondta az InfoRádióban a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Arról is beszélt, milyen más témák merülhetnek még fel a kétnapos csúcson.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×