A napokban kezdik tömegesen árusítani a fenyőfát utcai és piaci standjaikon az alkalmi fenyőárusok. Az idei fenyővásár időszakát nem csupán a két számjegyű áremelkedés, hanem a háztartások korábbinál bizonytalanabb anyagi helyzete is jellemzi, így felmerül a kérdés, hogy mindez hogyan tükröződik majd a vásárlási szokásokban.
Az Agroinform.hu felmérése szerint – dacára, hogy a kereskedők és szakmai szövetségek 10-15 százalékos áremelkedést jósoltak – a többség nem tervez változtatni: a válaszadók többsége, 52 százaléka azt jelezte, évente egyszeri kiadásról lévén szó idén is a szokásos fajtájú és méretű fenyőt fogja megvenni.
19 százaléknyian esetleg a tervezett méretben lépnek majd vissza. 17 százalék igyekszik olcsóbb beszerzési hely keresésével vagy ügyesebb alkuval kompenzálni az áremelkedést. Olcsóbb fajtára csupán 8 százaléknyian váltanának, és mindössze 4 százaléknyian fogják meggondolni, hogy eddigi szokásukkal szakítva idén vesznek-e egyáltalán fenyőfát.
A realitásokkal számolva idén jelentősen nőtt a fenyőfára szánt összeg nagysága: a tavalyi 49-ről 67 százalékra emelkedett azok aránya, akik idén 7 ezer forintnál nagyobb összeget fordítanának erre a célra, ezen belül 41 százaléknyian 10 ezer forintnál nagyobb összeget is költenének.
Töretlenül hódít a nordmann fenyő
A fenyőfát vásárlók körében évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend a nordmann fenyő: míg a tavalyi felmérésben 54 százaléknyian választották, idén már 60 százaléknyian részesítik előnyben ezt a fajtát – olvasható. A lucfenyő 22, míg az ezüstfenyő 15 százalékos értékkel foglalja el a népszerűségi lista következő helyeit. További fajtákat (duglászfenyő, feketefenyő) a vásárlók mindössze 3 százaléka keres az árusoknál.
60 százaléknyian másfél méter feletti, 40 százaléknyian e méretnél kisebb fenyőt terveznek vásárolni, gyökeres, földlabdával árusított fenyők iránt pedig minden nyolcadik vásárló érdeklődik.
A felmérés alapján jelenleg a lakosság 25-30 százaléka díszít karácsonykor fenyő helyett műfenyőt. A műfenyőt választók körében a környezet védelme a leggyakoribb indok (40 százalék), de sokan emelik ki a több éven át lehetséges felhasználhatóság miatti árelőnyt (35 százalék), illetve a kiszáradásból fakadó levélhullás hiányát (26 százalék) is. Ugyanakkor tudni kell, hogy
a karácsonyfának ültetett fenyő összességében környezetbarátabb a műfenyőnél
– jegyzik meg. Termesztése igen hasonló más mezőgazdasági növényekéhez, a kidobott fák többségét pedig komposztálják, így azoknak sem az előállítása, sem a megsemmisítése nem terheli jelentősen a környezetet. Vásárlásukkal pedig nem távol-keleti gyártókat, hanem nagyrészt hazai termelőket támogatunk.
Nehéz helyzetben az ágazattermelőket
Magyarországon ma 3000-3500 hektáron termesztenek fenyőfát, az így megtermelt mennyiség a hazai kereslet mintegy háromnegyedét fedezi, a többi fenyő importból származik. Az Agroinform.hu által megkeresett fenyőfatermelők többsége számára a legtöbb gondot idén az aszály okozta: a csapadékhiány és az intenzív hőhullámok jelentősen károsították az ültetvényeket.
Eközben a növényvédelemre, a szállításra, illetve a munkabérekre költött összegek erőteljes emelkedése miatt a fenyőtermesztéshez kapcsolódó költségek oly mértékben emelkedtek, amit a piaci áremelés csak kis részben képes kompenzálni – már csak amiatt is, mert a többletbevétel jelentős része a kereskedőknél csapódik le.
Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégia Tervben a következő évekre a díszkertészeti ágazat kisvállalkozásainak támogatása is megjelent, így remélhető, hogy 2023-tól ezt a nehéz helyzetben lévő ágazat is több forráshoz juthat – zárul a közlemény.
.jpg)
