Infostart.hu
eur:
354.6
usd:
304.67
bux:
131851.26
2026. május 27. szerda Hella
Diákok a középszintű német írásbeli érettségi vizsgán a Nagykanizsai Zsigmondy Vilmos Szakképző Iskolában 2022. május 6-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi, több lehet a diplomás

A felvételi eljárásban a minimumponthatárt is eltörlik 2023-tól. A felsőoktatásban való továbbtanulás ezáltal még többek számára válik elérhetővé.

A pontszámítás nagyjából egészében marad az eddigi eljárásrend szerint. A jelentkezők 200 pontot szerezhetnek tanulmányi pontként a középiskolai eredményből és az érettségi bizonyítványuk átlagából. Ugyanúgy 200 pontot szerezhetnek az érettségi pontok szerint – nyilatkozta Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese.

Minden szakhoz legalább két olyan tantárgyat számolnak be érettségi pontként, amely az adott szakhoz számít. Könnyítésként 2023-tól nem feltétlenül határozza meg az adott felsőoktatási intézmény az adott szakra, hogy emelt szinten vár el bizonyos érettségi tárgyat. A 100 többletpont az eddigieknek megfelelően ugyanúgy megmarad.

Az enyhítés hatására felmerül a kétely a felsőoktatás hígulásával kapcsolatban. "Ha a bemeneti feltételek bizonyos szakoknál picit enyhébbek –, és ezáltal adott esetben szélesebb populáció jut be az egyetemre –, az intézménynek továbbra is ott van a felelőssége és a lehetősége, hogy a hallgatóit támogassa, mentorálja, felzárkóztassa" – fejtette ki Vanó Renáta.

Az új eljárással az elnökhelyettes szerint inkább lehetőséget kap a jelentkező az egyetemre való bejutásra. Az intézmény tudja támogatni a diákot, és "ha a hallgató is akarja és tesz érte, akkor teljesítheti a követelményeket". Az OECD adatai szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a diplomások aránya. A bemeneti követelmények enyhítésével viszont ez most nagyban változhat. A mostani változással tehát másodlagos, stratégiai célja is van az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak:

minél több diplomával rendelkező végzett legyen a magyar munkaerőpiacon.

"A felsőoktatási intézmények, egyetemek, főiskolák, a tárca közös célja és felelősségvállalása jelenik meg ezen törekvésekben" – mondta a hivatal felsőoktatási elnökhelyettese.

Jövő évtől a minimumponthatár is megszűnik. Eddig az alapképzésre és az osztatlan képzésre legalább 280 pontot kellett a összegyűjteni a jelentkezőknek, a felsőoktatási szakképzésre pedig 240 pontot. Itt is előtérbe kerül a felsőoktatási intézmények felé az a lehetőség, hogy bizonyos szakokon alacsonyabb pontszámmal is beengedjenek jelentkezőket. Mentorálással, bizonyos kompetenciák erőteljesebb fejlesztésével az alacsonyabb pontszámmal bejövő hallgatókat is ösztönözhetik, akik ezáltal sikeresen szerezhetnek diplomát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×