eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A tervezett zárás után adják le szavazatukat szavazók az önkormányzati választáson Alsószentmártonban 2019. október 13-án.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Időközi-mérleg Budapesten: az ellenzéki szépítés ellenére kormánypárti fölény

Az ellenzék jelöltje nyert a II. kerületben a vasárnapi időközi önkormányzati választáson. Az ellenzéki fellegvárnak számító Budapesten ennek ellenére a kormánypártok jobban állna tavaszi országos szavazás utáni időközi választásokon.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, október 2-án az ellenzék jelöltje győzött az időközi önkormányzati választáson: Nagy Eszter 60,81 százalékot kapott, Bálványkövi István, a Fidesz jelöltje 36,06-ot, míg Hildebrand Krisztián, a Kutyapárt indulója 3,13-at.

Ez egyelőre csak szépségtapasz az ellenzéknek, hiszen tavasz óta Budapesten sorra szenvedett vereséget a Covid-járvány miatt elhalasztott időközi önkormányzati választásokon. Pedig 2019-ben uralta a kerületek többségét, de már itt is fordulat történt.

Legutóbb az I. kerületben fordult a kocka. Szeptember 11-én Fazekas Csilla, a Fidesz-KDNP jelöltje a szavazatok több mint ötven százalékát szerezve nyert el mandátumot. Ezzel az eredménnyel

az ellenzéki pártok elveszítették többségüket a képviselő-testületben

azok után, hogy két jobbikos még korábban elhagyta az ellenzéki összefogást, így a voksolás után technikailag megszűnt a baloldali többség a testületben.

A helyi politikai erőviszonyokat ismerők szerint a polgármester, V. Naszály Márta nem tudott kijönni a jobbikosokkal, de eddig a választásig legalább egy fős többsége volt a baloldalnak a képviselő-testületben.

Hasonló, ha nem is ilyen éles volt helyzet Budafok-Tétényben. Ott még július 31-én szavaztak. A Fidesz politikusa 10 vokssal nyert és a kormánypártok ezzel visszaszereztek egy helyet a testületben. Ez azért volt fontos, mert még 2019-ben egyfős többsége az ellenzéknek volt, csak ott is történt egy "átállás". A nyári mandátumszerzéssel viszont a Fidesz megerősítette eddigi fura, egyfős többségét.

Az ellenzék két további súlyos politikai vereséget szenvedett el szeptemberben.

Előbb Óbudán vesztett el egy mandátumot. Azért volt kínos a DK-s Kappeller Zsuzsa kudarca, mert rés keletkezett a pajzson, ugyanis eddig minden egyéni körzetet ők uraltak.

Zugló mindig is ellenzéki fellegvárnak számított, de itt Horváth Csaba szocialista polgármester és az MSZP sem állt be a közös ellenzéki jelölt mögé. Ráadásul a helyben erős Civil Zugló Egyesület is ringbe küldött egy politikus-orvost. A lényeg, hogy a Fidesz-KDNP jelöltje, Juhász-Pintér Pál nyert, 70 szavazattal előzve meg az ellenzéki Kökény Dalmát. A Civil Zugló Egyesület támogatásával indult orvos 413 szavazatot (21 százalék) kapott.

Újpesten sikerült megtartani egy mandátumot az ellenzéknek, pedig ott a momentumos polgármester, aki bejelentette, hogy 2024-ben nem indul újra, körül bontakozott ki nem is kis politikai botrány. Az ellenzéki összefogás jelöltje, Maholányi Zsolt nyert 695 szavazattal (50,92 százalék). A Fidesz jelöltje, Jókay Attila 631 szavazattal zárt (46,23 százalék).

Az ősszel Újbudán 1-1-re végződött két választókerület viadala, de ez sem tekinthető diadalnak az ellenzék számára.

A számításaink szerint

a nyár eleje óta a Fidesz kilenc önkormányzati egyéni mandátumot tudott megszerezni, míg az ellenzék csak négyet a fővárosban.

Természetesen a politikusok egy-egy pártsiker után nem győztek hangzatos mondatokat megfogalmazni. Fürjes Balázs egyenesen lemondatta volna az I. kerületi polgármestert, míg a tegnapi siker után Gyurcsány Ferenc pártja szerint "van alternatíva és van remény".

Az sem dobhatja fel az ellenzéket, hogy a Republikon Intézet legfrissebb elemzése szerint

együttműködés nélkül az ellenzék a 2019-ben megszerzett önkormányzati pozícióit is elveszítheti.

Úgy fogalmaznak: "Jelen állás szerint nincs akkora tartaléka az ellenzéknek Budapesten, hogy koordináció hiányában ne a Fidesz győzzön a 2024-es önkormányzati választáson."

Sportnyelven szólva ezzel az eredménnyel vonulnak téli szünetre Budapesten a "csapatok", idén ugyanis nem lesz több időközi önkormányzati választás a fővárosban.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×