eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A visszaküldött nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozását végzik szakemberek a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. XIV. kerületi telephelyén 2017. december 2-án.
Nyitókép: MTI/alogh Zoltán

Brüsszel elleni fegyver vs. felelősséghárítás – elemzők a nemzeti konzultációról

A Nézőpont Intézet és a Méltányosság Politikaelemző Központ egy-egy munkatársát kérdeztük az Oroszország elleni energetikai szankciókat a középpontjába állító új Fidesz-kezdeményezésről.

Az érdeklődésünkre megszólaló elemzők szerint a kormány erős legitimációs eszközt lát a nemzeti konzultációban, ugyanakkor azt is reméli tőle, hogy Brüsszelre háríthatja át a felelősséget az áremelkedésekért.

A Nézőpont Intézet elemzője, Pálfalvi Milán szerint a kormány erős felhatalmazást kaphat a politikájához a szankciók ügyében indítandó nemzeti konzultáción, amely jóval nagyobb kört ér el, mint egy közvélemény-kutatás.

„Emlékezhetünk, hogy

a migráció témájában is megkérdezte az embereket annak idején a kormány,

és az alapján alakította ki az álláspontját, az alapján nyert olyan erős bázist maga mögé, ami komoly fegyvertényt jelentett Brüsszellel szemben” – mondta Pálfalvi Milán.

A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint viszont a kormány nemzeti konzultációjának fő célja az, hogy áthárítsa a felelősséget Brüsszelre. Rajnai Gergely megkeresésünkre elmondta, az Oroszország ellen bevezetett szankciókat ugyan a magyar kormány is megszavazta, de azoknak nemcsak a gazdasági, hanem a belpolitikai hatását is szeretnék kivédeni.

„Most, a tél közeledtével, amikor a rezsiárak kezdenek elszaladni és az infláció már azért jó ideje itt van velünk,

valamilyen eszközt próbált a Fidesz arra szerezni, hogy a felelősséget magáról áthárítsa

valamilyen más eseményre, akár legyen az Brüsszel, a háború, bármi más. Ezt a konzultációt, úgy érezték valószínűleg, hogy most lehet csak bevetni, most van az, hogy az emberek már tényleg a bőrükön érzik a gazdasági válság hatásait. Most ez esetlegesen politikai preferenciákban is megnyilvánulhat, tehát ebben a pillanatban, hogyha ők meg tudják azt a narratívát honosítani a magyar emberek fejében, hogy a szankcióknak köszönhető minden gazdasági probléma, akkor ez feltehetően a Fidesz lemorzsolódását csökkentheti. Ezt próbálják ezzel a konzultációval is erősíteni. Ez csak egy eszköz ebben a kommunikációs hadjáratban” – vezette le Rajnai Gergely.

Kocsis Máté, a konzultációt kezdeményező Fidesz-frakció vezetője azt mondta, a kormány az európai vitákban is hivatkozhat majd a magyarok véleményére arról, hogy a szankciók nem működnek.

(Nyitóképünkön a visszaküldött nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozását végzik szakemberek a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. XIV. kerületi telephelyén 2017. december 2-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×