eur:
409.77
usd:
393.97
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István
Nyitókép: pixabay

Pénz - 145 ezer pedagógusnak üzen az Emmi

A mostani emelés után 2023-ban egy még nagyobb jön.

A közszféra béremelései között ezekben a napokban érkeznek az idei első emelt pedagógusbérek is - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-vel kedden.

A tárca közleménye szerint januártól újabb 10 százalékkal, 2010-hez képest pedig két és félszeresére emelkedtek a pedagógusbérek. Az emelés összesen 145 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint, köztük az óvodai, általános iskolai és gimnáziumi pedagógusokat.

A kormány tervei szerint

2023-ban további nagyobb béremelés várható

- emelték ki.

Az a baloldal, amely a választás közeledtével ismét hergelni próbálja a pedagógusokat - fogalmaztak -, kormányzása alatt pedagógusok ezreit tette utcára, befagyasztotta és agyonadóztatta a bérüket és még el is vettek tőlük egy havi bért.

A minisztérium hangsúlyozta: a nemzeti kormány elkötelezett a pedagógusok megbecsülésében. 2010 óta több ütemben emelkedett a pedagógusok bére, az emelés a járvány ellenére is folytatódott, az idén januári 10 százalékos emelés előtt 2020 júliusában is volt egy 10 százalékos növekmény.

2010-ben egy pályakezdő, főiskolai végzettségű pedagógus bére átlag bruttó 122 000 forint volt, ma bruttó 312 000 forint.

Egy 20 éve dolgozó, főiskolai végzettségű pedagógus bére bruttó 149 145 volt, ma pedagógus I. fokozatban bruttó 328 860 forint, pedagógus II. fokozatban pedig bruttó 361 746 forint - ismertették.

Címlapról ajánljuk
Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Rasovszky Kristóf olimpiai bajnok úszó: szerencsém is volt ebben az évben, de a sikereim kőkemény munka eredményei

Az FTC olimpiai bajnok úszója úgy véli, ő és Betlehem Dávid is bebizonyította idén, hogy a stábjuk által kijelölt út helyes volt, amit az elért sikerek is alátámasztanak. Rasovszky Kristóf az InfoRádióban elmondta: sokat számított, hogy ebben az évben egy rövidebb periódustól eltekintve elkerülték a betegségek, a párizsi olimpia nehezített körülményeire pedig jól felkészültek, így nem érhették meglepetések a francia fővárosban.
VIDEÓ
Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×