Infostart.hu
eur:
385.22
usd:
331.67
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Shelter dog is is a beautiful dog in an animal shelter looking through the fence wondering if anyone is going to take him home today.
Nyitókép: Mexitographer/Getty Images

Kóbor állatnak is jobb lenni 2022-től Magyarországon

A kormány elfogadta a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló kormányrendeletet, amely részletesen szabályozza az ebrendészeti telepek feladatkörét és ellenőrzését. Egy másik, most megjelent kormányhatározat másfél milliárd forinttal támogatja az állatvédelmet. Ovádi Pétert, a nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztost kérdeztük.

A minap elfogadott kormányrendelet a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásáról szól, részletesen szabályozva az ebrendészeti telephelyek feladatkörét és ellenőrzését – foglalta össze röviden a rendeletet Ovádi Péter miniszteri biztos.

A legfontosabb változások között említendő, hogy

a minimális tartási idő 14 napról 45 napra emelkedett,

az ebrendészeti telepeknek pedig részletes nyilvántartást kell vezetniük feltüntetve például – egy munkanapon belül – az internetes oldalaikon a befogadott állatokat.

A szakember külön felhívta a figyelmet, hogy ezentúl minden önkormányzatnak kötelessége az ebrendészeti ellátást biztosítani, akár saját hatáskörben, de szerződés útján is. Minden ebrendészeti, vagy gyepmesteri telepnek

kötelező lesz sorszámozott, idősorrendi nyilvántartást vezetnie a befogadott, befogott, illetve leadott állat fajáról, fajtájáról, ivaráról, koráról, ismertetőjeléről, egyedi azonosítójáról, valamint befogásának/befogadásának körülményéről

– sorolta. Ovádi Péter szerint az említettek mind-mind olyan feltételek, amik a 21. századnak megfelelőek.

A miniszteri biztos érdeklődésünkre megerősítette, hogy az ebrendészeti telepek számíthatnak anyagi támogatásra, miután a rendelet külön kitér a fejlesztésre, valamint a működési költségek finanszírozására. Kiemelte: előremutató dolgok történnek az állatvédelem szempontjából, az önkormányzatok pedig nyitottságot mutatnak a párbeszédre és a megoldási kérdésekre egyaránt. A kormányhatározat másfél milliárdos keretösszegről szól, amiből civil állatvédő szervezetek, az ebrendészeti telepek, valamint az 5 ezer fő alatti kistelepülések önkormányzatai részesülhetnek. Ovádi Péter arra is kitért, hogy folyatni kívánják a Magyar Falu Programot, amire 255 milliós összeg áll rendelkezésre, valamint nagy hangsúlyt kívánnak fektetni az állatvédelmi szemléletformálásra és az oktatásra is.

Ami a részleteket illeti:

  • a civil állatvédő szervezek mintegy 500 millió forintos keretösszegre pályázhatnak majd ivartalanításra, férőhelybővítésre és működési költségeikre,
  • az ebrendészeti telepek számára pedig 450 milliós keretösszeg áll majd rendelkezésre.

Ovádi Péter megjegyezte, miután a 2021 februárjában indított konzultáció megmutatta, hogy a lakosság szerint is nagyon szükség van a felelős állattartásra való felhívásra, az Állatorvostudományi Egyetemen belül létre kívánnak hozni egy állatvédelmi központot, ahol a személetformálást és oktatást segítő anyagok, képzések születhetnek majd meg, amire külön összeg áll majd rendelkezésre. Végezetül arra is kitért, hogy a kormány 2022-ben is támogatni kívánja tápadománnyal a civil állatvédő szervezetek munkáját, 50 millió forint értékben.

A kóbor állat rendelet egyes részei már januártól érvényesek lesznek, ugyanakkor vannak türelmi idős részek, amik fél év múlva válnak hatályossá. A pályázatokkal kapcsolatban január 31-ét követően fognak tudni részleteket közölni, miután elkészül a cselekvési terv a kormány számára – fűzte hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Reutersnek adott interjút, amelyben érdekes meglátásokat osztott meg az orosz-ukrán béketárgyalások jelenlegi helyzetéről. Súlyos ügyről számol be az Euromaidan Press nevű ukrán portál: egy rohamdandár katonái egyszerűen elrabolták egy területvédelmi alakulat tagjait és az orosz állások ellen küldték őket. A lap hangsúlyozza: az ügy világosan rámutat arra, hogy az ukrán haderőben egyre mélyebb krízis kezd kibontakozni a katonák hiánya miatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×