A házelnököt bíráló ellenzéki politikusok sorát a Párbeszéd képviselője nyitotta meg. „Kövér László már tavaly arról próbálta győzködni a nemzetbiztonsági szolgálatok, titkosszolgálatok vezetőit, hogy a Magyarországra leselkedő legnagyobb nemzetbiztonsági veszély, az az ellenzék lenne” – fogalmazott Tordai Bence.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint Kövér László szavait kiforgatták, ugyanis, mint fogalmazott, a házelnök nem politikai szereplőket nevezett meg kockázatként, hanem azt a politikai helyzetet, hogy két egymást kizáró állam- és nemzetkép létezik a politikán belül. Úgy fogalmazott, hogy a magyar politika egy része az önfeladó állam és az önmarcangoló nemzet jegyében cselekszik – tette hozzá Dömötör Csaba hangsúlyozva: „ha önökre ez nem jellemző, akkor ne vegyék magukra”.

A DK-s Varga Zoltán szerint a házelnöknek erkölcsi kötelessége lenne lemondani. Véleménye szerint új szintet lépett a gyűlöletpolitika. „Kövér Lászlót semmi nem jogosítja fel arra, hogy nemzetbiztonsági veszélynek nevezze az ellenzéket és annak szavazóit, amelyek jövő áprilisban leváltják a jelenlegi korrupt rendszert” – hangoztatta.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint lejáratókampány zajlik Kövér László ellen. Hozzátette: az ellenzéki pártok voltak azok, amelyek 2010 előtt a nemzetbiztonsági szerveket külföldi ügynökök előtt „kinyitották”, és hazudtak a választópolgároknak, majd amikor a választók kifejezték nemtetszésüket, lovasrohamot vezényeltek ellenük.

A szocialista Tóth Bertalan is ezt a vasat igyekezett forróbbra ütni, mondván, a házelnök kijelentése átlépett egy vörös vonalat: hangfelvétel van arról, hogy az Országgyűlés elnöke a Fidesz politikai ellenfeleire uszítja a titkosszolgálatokat. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára ugyanazt válaszolta neki, mint kollégái a többi ellenzéki képviselőnek. Azt mondta, Kövér Lászlótól nem hallottak újdonságot; az ellenzék azon háborodik fel, hogy a kormány „szuverénül gondolkozik”.

A jobbikos Brenner Koloman és Dömötör Csaba államtitkár ugyanezt a kört futotta le.

Nők elleni erőszak

Az LMP-s Hont Krisztina a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés múltheti világnapjának apropóján az áldozathibáztatás elkerülésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Az ellenzéki politikus a menedékházak és a társadalmi célú hirdetések számának növelése, valamint a büntetési tétel szigorítása mellett az elkövetők terápiára kötelezését is szorgalmazta. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában felsorolta a kormány intézkedéseit a témában elfogadott törvényektől az áldozatsegítő telefonvonalig és központokig.

Simicskó István kereszténydemokrata frakcióvezető az oltási akcióhét eredményeit ismertette: „784 000 polgártársunk oltásra történt meg, ebből 643 000 fő a 3. oltást is megkapta, sőt örömteli, hogy 96 000 eddig oltatlan ember vállalta az oltást”. Fontosnak nevezte, hogy a kormány az oltási akcióhetet meghirdette, és annak a sikerét látva az tovább folytatódik ezen a héten is. Rétvári Bence államtitkár válaszában az ellenzéket bírálta, amely szerinte ott akadályozza a járvány elleni védekezést, ahol csak tudja.

Kocsis Máté fideszes frakcióvezető a budapesti Városháza eladásának állítólagos tervéről beszélt, amelynek alapján arra jutott, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egy „butaságokat beszélő alkalmatlan balfék”, akiben csalódtak a budapestiek. Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára a rendszerváltás utáni privatizációkat olvasta az ellenzék fejére napirend előtt. Közölte: 2010-től 6093 milliárddal növekedett az állami vagyon, jelenleg 17 ezer 744 milliárd forint, úgy, hogy a kormány közben kifizette az önkormányzatok adósságát, és segített a családoknak is.