A képviselők elsőként a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyes közjogi tárgyú törvények módosításáról szóló indítványáról mondhatták el a véleményüket (az érintett területek között szerepel az önkormányzati képviselők összeférhetetlensége, valamint a Színházért és Filmművészetért Alapítvány), majd nemzetközi szerződések kerültek terítékre.

Miniszterelnökség: gyakorlati tapasztalatok indokolták a változtatást

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára a módosításokat ismertetve közölte:

a jövőben választania kell két megbízatás között annak, aki a főváros valamelyik kerületi önkormányzatába és a fővárosi közgyűlésbe egyaránt mandátumot szerez, ha mindkét tisztséget kompenzációs listán nyerte el.

A két poszt között három napon belül kell választania az érintettnek. Ezen összeférhetetlenség eddig szabályozatlan volt, a jogszabály csupán azt mondta ki, hogy ugyanazon ember nem lehet két különböző település önkormányzati képviselője egyszerre.

Egy másik változtatás kimondaná, hogy az a megválasztott önkormányzati képviselő, aki nem vette át megbízólevelét, megszerezheti mandátumát anélkül, hogy a kompenzációs lista végére kerülne.

Módosul az országgyűlési törvény is annak érdekében, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnöke határozott időre is kinevezhessen munkatársat akár ismételt szerződéssel is, az elnök megbízatásának időtartamát figyelembe véve. A változtatás arra van tekintettel, hogy a grémium elnöki tisztét mindig ellenzéki képviselő tölti be - mondta.

Emellett a jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tagintézményeként működő

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a jövőben a Színházért és Filmművészetért Alapítványhoz kerül, így annak ingatlanjai is odakerülnek.

Közölte: az intézmény szakmai tevékenységét optimálisan ezen alapítvány égisze alatt tudja megvalósítani, így a múzeumnak is ez az érdeke.

Becsó Károly (Fidesz) egyetértett a fenti változtatásokkal, és hozzátette: az OSZMI 2017 óta a PIM tagintézménye, a változtatás által a működő és újjászülető színházi élet fontos szereplőjévé válhat, mind az oktatási, mind a tudományos tevékenységben hangsúlyos szerepet kaphat. Vejkey Imre (KDNP) is egyetértett a kormányzati javaslatokkal.

Balczó Zoltán (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a "salátatörvény" nem egyegyetlen szabályozási célt szolgál, mert

az ellenzékieknek nehéz dönteni, ha olyan változtatások vannak egymás mellett, amelyek egy részét támogatná, más részét nem.

Pártja kifogásolja a vagyonjuttatást az SZFE részére. Mivel pártja elutasítja a felsőoktatási modellváltást, nemmel fog szavazni az előterjesztésre.

Varga László (MSZP) szintén azt kifogásolta, hogy egymással nem összefüggő kérdéseket kezel a jogalkotó egy csomagban. Ugyancsak az SZFE kapcsán benyújtott rendelkezések ellen emelt szót; azokat pártja elvi alapon nem tudja támogatni.

Arató Gergely (DK) annak módját is szóvá tette, ahogyan a Ház elé került az előterjesztés, bírálva, hogy a választójogi törvény változtatásáról sem egyeztet a kormányoldal az ellenzékkel.

Hibásnak ítélte, hogy a jövőben nem lehet valaki kerületi és fővárosi önkormányzati képviselő egyszerre, ha mindkét helyen kompenzációs listán jutott mandátumhoz. Furcsának nevezte, hogy

a kerületi polgármesterek kötelezően tagjai lesznek a fővárosi közgyűlésnek, míg a listán mandátumot szerzettek nem.

Megjegyezte azt is, hogy míg egy országgyűlési képviselőnek harminc napja van megszüntetni az összeférhetetlenséget, most a fővárosi önkormányzati képviselőknél csak három napot biztosít a változtatás.

Feltette a kérdést: miért kerül az SZFE alapítványához a színháztörténeti múzeum?

Varga-Damm Andrea (független) szerint kétségtelen, hogy módosítani kell az önkormányzati képviselők választásának szabályai, csak az nem érthető, miért várt ezzel mostanáig a kormány. Kifogásolta azonban, hogy

a módosítások a 2019-ben szerzett mandátumokra is vonatkoznának,

mondván, "a visszamenőleges jogalkotás rendkívül veszélyes talaj", mivel precedenst teremthet.

Emlékeztetett arra, hogy az egyetemeket fenntartói alapítványok rendszere ellen az ellenzék mindvégig tiltakozott, hiszen jelentősen nehezíti a jövőbeni kormányzatok dolgát a lépés. A képviselő szerint érthetetlen, miért ne lehetne az egyetem tulajdonában az az ingatlan, amelyben képzései folynak.

Miután képviselői hozzászólás hiányában az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát, az elhangzottakra reagálva Soltész Miklós államtitkár kiemelte: a most az előterjesztést bíráló baloldal válság idején, kormányon nem bővítette fontos területek forrásait, hanem pénzt vont ki egyebek mellett az oktatásból és az egészségügyből.

Előterjesztő: nemzeti érdek, hogy magyar katonák menjenek Afrikába

A kormány ahhoz kér hozzájárulást az Országgyűléstől, hogy a Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben részt vegyen az afrikai Száhel-övezet stabilitása érdekében megvalósuló többnemzeti katonai alakulatban - az erről szóló határozati javaslatot is kedden kezdte tárgyalni a parlament.

Németh Szilárd, a honvédelmi tárca államtitkára elmondta: a kormány határozati javaslatban arra kéri az Országgyűlést, járuljon hozzá ahhoz, hogy a Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben részt vegyen a Maliban és a térségben működő Barkhane művelet részét képező Takuba alkalmi harci kötelékben.

A Takuba 2020 eleje óta működik, jelenleg nyolc résztvevő, finanszírozó nemzettel, így Magyarország a kilencedikként kíván csatlakozni az alkalmi harci kötelékhez.

A magyar kontingens különleges műveleti erőkkel venne részt a kötelékben, amelynek fő feladata a Maliban található helyi partner erők felderítő és beavatkozó századainak támogatása, valamint a terrorizmusellenes tevékenység katonai feladatainak végrehajtása Mali, Niger és Burkina Faso hármas határának térségében.

• 2022 első negyedévében egy legfeljebb 80 fős kontingens települ majd ki a műveleti területre,
• ennek érkezését pedig még idén egy 20 fős egység készíti majd elő a helyszínen.
• A magyar erők négy hónapos rotációs ciklusban váltanak majd,
• szerepvállalásuk a tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok végrehajtására fog épülni.
• A harcászati szintű irányítást pedig a résztvevő nemzetekből összeállított több nemzeti parancsnokság hajtja végre.

Az államtitkár közölte azt is: a nemzetközi jog alapján az ilyen jellegű katonai jelenlétre és műveleti tevékenységek végzésére jogszerűen csak az érintett államok - jelen esetben Niger és Mali - beleegyezésével van lehetőség, és az érintett államok külön-külön felkérték Magyarországot a segítségnyújtásra.

Németh Szilárd hangsúlyozta: a Száhel-országokban végzett harci kötelék feladatai összhangban vannak a kormány azon álláspontjával, miszerint a problémákat a keletkezésük helyén kell megoldani, így segítve a bajba jutott országokat. Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás fenntartásában és a Takuba is ezt a célt szolgálja, így nemzeti érdek, hogy szerepet vállaljon benne.

Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a Száhel-övezetet mély gazdasági válság, a különböző dzsihadista csoportok térnyerése és az intézményi gyengeség jellemzi és a régió egy évtizede képtelen ebből a helyzetből kilábalni. A régióban 2012-től jelen van a francia haderő, mert a polgárháborús helyzetben Mali maga kért külföldi katonai segítséget. A kormánypárti képviselő felhívta a figyelmet a migrációs veszélyekre, és közölte: a Fidesz támogatja a magyar szerepvállalást a Száhel-övezet stabilitása érdekében megvalósuló többnemzeti kontingensben. Vejkey Imre (KDNP) pártja nevében támogatta az előterjesztést.

Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt: egyetértenek azzal a megközelítéssel, hogy a migrációs nyomást kialakulásálért felelős okokat a helyszínen kell orvosolni.

Varga László (MSZP) rámutatott:

azért kell az Országgyűlés felhatalmazása, mert nem NATO-misszióról van szó.

Azt kérte: a végszavazás előtt még ülésezzen a honvédelmi bizottság, és a szaktárca akár zárt ülésen válaszoljon bizonyos kérdéseke.

Varga-Damm Andrea független képviselő azt mondta: nem igazán tudható, miért van szükség a misszióra, miért küldünk magyar katonákat önkéntes jelentkezés alapján Afrikába.

Szólt arról, milyen veszélyforrás, ha nem számolják fel a Száhel-övezet problémái: az al-Kaida olyan bázist épített ott, ami jelentősen veszélyezteti a biztonságot. Hangsúlyozta: az Egyesült Államok azért nem jelenhet meg ott hivatalosan, mert a helyi lakosságot nem tudná együttműködésre kérni. Azt kérte a kormányzattól, rendszeresen számoljon be az Országgyűlésnek arról, mi történik a Száhel-övezetben.

Az Országgyűlés jövő hétfőn 11 órakor folytatja munkáját.