Azok közt, akik túléltek egy szívinfarktust, viszonylag magas azoknak az aránya, akik néhány hónap után ugyanolyan életmódot élnek, mint a súlyos esemény előtt. Ennek pedig nemcsak a sokk utáni megnyugvás az oka, hanem az is, hogy nem mindenki tudja, mit és hogyan kellene tennie ahhoz, hogy biztonságos, teljes életet élhessen. Az esemény utáni néhány hetes rehabilitációs időszak nem feltétlenül készít fel arra az életre, amire infarktus után be kellene rendezkedni. Holott a statisztikák szerint a 45 évnél idősebb páciensek 20 százalékánál egy újabb szívinfarktus bekövetkezése is várható a következő öt évben. Ez azonban rendszeres kardiológiai kontrollal és okosan kialakított életmóddal jó eséllyel megelőzhető.

Nem ajánlott ugyanazt az életmódot folytatni, amely az infarktushoz vezetett

"Ha valaki szívinfarktuson esett át, még a rehabilitáció után sem szabad azt gondolnia, hogy mindent ugyanúgy kell visszaállítania, mint az a betegség előtt volt, hiszen az az életmód vezetett az infarktusig. Ahhoz azonban, hogy ne történjen túlzottan nagy vagy előkészítetlen változás, érdemes szakemberrel egyeztetni és okosan felépíteni egy biztonságos, de élvezhető életvitelt. Erre szolgál a KardioKözpont hosszú távú kardiológiai gondozás programja" – hangsúlyozza Ferenczy Péter kardiológus.

A hosszú távú kardiológiai gondozás alapjai

Egyéni életmódterv

A korábbi felfogással szemben mára bebizonyosodott, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javul a legjobban, ha az infarktust követően már egy hét múlva elkezdik a mozgatást, és a gondozási program három hónapnál tovább tart. A statisztikai adatok alapján az infarktus sürgősségi ellátása Magyarországon világszínvonalú, a hosszabb távon várható életkilátások azonban rosszabbak, mint Nyugat-Európában, aminek az elégtelen és rövid rehabilitáció, valamint a korábbi életmód fenntartása az oka. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv – aminek éppúgy része az étrend tervezése, mint a mentálhigiénés támogatás – viszont jelentősen hozzájárul a későbbi jó életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.

A rizikófaktorok kiszűrése

Annak, aki már átesett egy infarktuson, hangsúlyozottan oda kell figyelnie a magas vérnyomás és koleszterinszint csökkentésére, a cukorbetegség kezelésére, a dohányzás elhagyására, az étkezési szokások optimalizálására és a fizikai aktivitás növelésére. Ebben a kardiológus, a dietetikus, a diabetológus, a mozgásterapeuta és a pszichológus is segít, ami nagy biztonságot és mérhetően javuló eredményeket eredményezhet.

Az előírt gyógyszerek szedése

Sokan ódzkodnak a rendszeres gyógyszerszedéstől, holott a szívinfarktus után alkalmazott gyógyszerek jelentősen csökkentik egy újabb szív-érrendszeri esemény bekövetkeztét, a célértékek elérését, és ezzel a rizikót csökkentik. Ezért is fontos megérteni, mit miért kell szedni és rendszeresen, lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban be is venni azokat.

Rendszeres orvosi kontroll

A kontrollvizsgálatok során tudja a kezelőorvos ellenőrizni a páciens állapotát, és a szükséges ellenőrző vizsgálatok után meggyőződhet róla, megfelelően hatnak-e a gyógyszerek. Ilyenkor van lehetőség szükség esetén a gyógyszermódosításra, a páciens állapotának átfogó értékelésére, a további kardiológiai kontroll vizsgálatok ütemezésére. A kardiológiai gondozás egyébként panaszmentesség esetén is szükséges.

Forrás: KardioKözpont – www.kardiokozpont.hu

(x)