eur:
404.67
usd:
375.47
bux:
0
2024. november 8. péntek Zsombor
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Schmidt Mária kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mécsest helyez el a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából Budapesten a Terror Háza Múzeumban 2021. augusztus 23-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Rétvári Bence: a náci és a kommunista eszmék követői mindig egymásra találnak

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából beszélt a Terror Házában hétfőn Budapesten.

Rétvári Bence - annak kapcsán, hogy 1939-ben ezen a napon írta alá a sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország a Molotov-Ribbentrop néven ismert paktumot - a Terror Háza Múzeumban rendezett eseményen azt mondta: a két nagy diktatúra úgy kezdte a második világháborút, hogy egymás szövetségese volt, a paktum titkos záradékában felosztották egymás között Közép-Európát és Lengyelországot. A barna és a vörös diktatúra "nagyon jól megértette egymást", és egységesek voltak abban, hogy pont azt támadták, ami Európát európaivá tette: keresztény alapjait, gyökereit, intézményesen is üldözték az egyházat - hangoztatta az államtitkár.

Rétvári Bence a lengyelek, a magyarok és a közép-európai nemzetek érdekének nevezte, hogy önálló szuverén nemzetállamok legyenek. Minden esetben ezen országok pusztulását okozta, ha valamelyik birodalmi eszméhez próbáltak meg közeledni - jegyezte meg.

Felidézte: a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja 2011-ben magyar-lengyel-litván közös kezdeményezésre jöhetett létre, akkor, amikor Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. "Mindaddig ez senkinek nem jutott eszébe" - hangoztatta, azt is megjegyezve, hogy a két diktatúrával szembeni kettős mérce a mai napig is tapasztalható.

Az emléknap fontosságáról szólva úgy fogalmazott: "azt jelképezi számunkra, hogy a kommunista és a náci diktatúra áldozatai egyaránt minden EU-s tagállamnak ugyanúgy fájnak".

Ezen a ponton a kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy a náci és a kommunista eszmék követői a történelemben "időről időre mindig egymásra találnak".

A jelenre kitérve szólt arról is, hogy Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke Karl Marx-képet posztolt, "mintegy közösséget vállalt a marxizmus és a kommunizmus eszmei alapvetőivel". Majd Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság korábbi elnökét idézte, akinek szavai szerint Marx nem felelős azokért a tettekért, amelyeket az ő örököseinek mondók követtek el.

Rétvári Bence leszögezte: a világ minden kontinensén az tapasztalható, hogy minden esetben diktatúrához vezet, ha a marxizmus hatalomra kerül. Álláspontja szerint ez azért van így, mert a kommunizmus alapvetően demokráciaellenes és vallásellenes, keresztény- és zsidóellenes, valamint családellenes.

Schmidt Mária kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum alapító-főigazgatója előadásában részletesen ismertette a két diktatúra ideológiai hasonlóságát, embertelenségét, kollektív megbélyegzését, gyűlöletét és kirekesztését, illetve a vélt és valós ellenségeikkel szemben gyakorolt - addig ismeretlen arányú - erőszakot, valamint erkölcstelen cinizmusát.

E diktatórikus rendszerek vezetőire utalva úgy fogalmazott: "semmirekellő, hitvány alakok közel ötven évet vettek el tőlünk, magyaroktól; tetteikre és szavaikra nincs mentség".

Schmidt Mária egyúttal élesen bírálta e rendszerek relativizálóit is, akiknek - mint mondta - "semmi keresnivalójuk közöttünk".

A történész a Terror Háza Múzeum diktatúrákat bemutató tevékenységét is méltatva kiemelte, hogy ezek az eszmék soha többé nem jöhetnek vissza. Közölte, ezek a diktatúrák "olyanok, mint egy zombikolónia mutációi". Hozzátette: ezek egy tőről fakadnak és egy a lényegük: tagadni mindent, ami emberi, demokratikus és szabad, kisajátítani a nyelvet, lehetetlenné tenni a gondolkodást.

Schmidt Mária közölte azt is, hogy a közép-európai országok olyan tudás birtokában vannak, amelyek mintegy "vakcinaként" működnek a "totalitárius vírusokkal szemben".

Michael Winzer, a Konrad Adenauer Alapítvány képviseletvezetője Magyarországnak a keleti blokk lebontásában játszott szerepét méltatva emlékeztetett arra, hogy 1939-ben ezen a napon írták alá a Molotov-Ribbentrop-paktumot, Magyarország pedig 32 éve látott hozzá ahhoz, hogy megszüntesse Európa megosztottságát.

A második világháború borzalmait is felidézve hangsúlyozta az emlékezés fontosságát, mert - mint kiemelte - a világ számos pontján jelenleg is működnek autoriter rendszerek.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: a békeköltségvetést nyújtottuk be 2025-re

Orbán Viktor péntek reggel: a békeköltségvetést nyújtottuk be 2025-re

Diplomáciai nagyüzem van Budapesten, csütörtökön az Európai Politikai Közösség nemzeti vezetőinek kibővített találkozóját tartották, pénteken az EU-tagállamok vezetőinek informális csúcstalálkozójára kerül sor, a kettő között tett látogatást a Kossuth rádió stúdiójában a miniszterelnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Mire lehet ma számítani a tőzsdéken?

Mire lehet ma számítani a tőzsdéken?

Mozgalmas napokon vannak túl a tőzsdék, az elnökválasztás után emelkedett a piac, majd tegnap még egy Fed-kamatdöntés is érkezett, amelyen a várakozásoknak megfelelően 25 bázispontot vágott az amerikai jegybank. Eközben itthon is pörögnek az események, az OTP és a Mol is közzétette hajnalban a negyedéves számait. A bank gyakorlatilag minden fontosabb soron jobb negyedéves eredményeket szállított, mint amire az elemzők számítottak, a bevétel 4, a profit 10 százalékkal lett magasabb a vártnál. A Molnak ezzel szemben inkább csökkenést könyvelt el a fontosabb sorokon, és adózott eredménye mintegy 6,5 százalékkal múlta alul a várakozásokat. Az általános tőzsdei hangulat közben továbbra is pozitív, a határidős indexek állása alapján emelkedéssel indulhat a nap a tőzsdéken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×